Állatok

Bakcsó ( Nycticorax nycticorax ) A gémek rokonságához tartozó, zömök testű,kb. 68 cm hosszúságú madár. A hímeknek költés idején három hosszú, fehér, kackiás toll leng a tarkójukról. A fiatalok „gyermekruhája” piszkos barna, halványsárga pettyezéssel. A bakcsó telepekben költ, fás, bokros, sűrű növényzetű folyóárterekben, mocsarak, tavak mentén. A költőkolóniában állandó a …

Zöld levelibéka ( Hyla arborea ) A levelibéka Európa egyetlen fán lakó kétéltűje. Mintegy 5 cm hosszú, sima, fénylő hátú béka. Színe általában zöld, de hangulatától és környezetétől függően világossárgától barnáig változhat. „Kedvenc” színe azonban a „fűzöld”,ami jól beleolvad a lombkorona színébe. Has oldala fehéres. A hát és a has …

A Spinosaurus a kréta korszak egyik legnagyobb ragadozója volt, ami a theropodák családjába tartozott. Jellegzetessége, hogy a hátán egy tüskés taréjt viselt, amit a párzásnál és feltehetőleg az áldozatai megfélemlítésénél is használt, amik a hát csigolyáinak a meghosszabbodásai voltak, amit valószínűleg bőr fedett le, és egybenőtt a dinoszauruszt borító külső …

Az Albertosaurs a theropoda tyrannosaurida dinoszauruszok egyik fajtájának jeles képviselője, akit csak a T- Rex kistestvérének szoktak említeni. A Késő-Kréta korszakban élt közel hetven millió évvel ezelőtt. A legtöbb leletet erről a dinoszauruszról Amerikában, pontosabban az Északi térségekben találták. Rengeteg különböző példánya volt. Találtak kisebb testfelépítésűket, de nagyobb példányok is …

A Plezioszaurusz az őstengerek élőlénye volt, halakkal táplálkozott, ezen belül legfőbb zsákmánya a Osteichthyes volt, amit nagyon szívesen fogyasztott, de más vastag héjú csigák és kagylók is az étlapján voltak. A változatos étrendjéhez az is hozzájárult, hogy éles és kemény fogai voltak, és a megnyúlt nyakrésszel kis mozgás mellet is …

Az Oviraptor egy kis termetű dinoszaurusz volt ami talán mondhatjuk úgy hogy a legmadárszerűbb őshüllő volt mivel a mellkas része és a farkánál lévő csontok nagy hasonlóságot mutatnak a madarakéval,és a testét is tollak fedhették. A Késő- Kréta korszakban élt. Az első és egyetlen igazán fontos leletet, amiről lehet következtetni, …

Sok állat tájékozódásra is használja a hangját, mintha valamilyen hanghullámos lokátort működtetne. A delfinek ultrahangos lokátorát és a bálnák énekét már eléggé jól kiismerték az emberek, hiszen megannyi kutatás során kiderült nagyon sok minden ezekkel az állatokkal kapcsolatban, de például egy tengeri csikónál is megfigyelték, hogy akváriumba helyezve fogságuk első …

Rendkívül érdekes jelenség a tengeri morgóhalak hangképző mechanizmusa. Úszóhólyagjuk bal oldali lebenyében egy vékony válaszfalon apró nyílást találunk, s ezen keresztül áramlik oda-vissza a léghólyagot kitöltő gáz, amíg az izmok rezegtetik az úszóhólyagot. Ennek következtében a válaszfal gyors rezgésbe jön, és 200 Hz-es hangot, vagyis másodpercenként kétszáz rezgést sugároz szét, …

Az óriásbálnák a tengerek oktávokat is produkáló énekesei, hangtartományuk olyan széles, hogy az infrahangoktól, egészen az ultrahangokig terjed. A tengeri oroszlánok csak bömbölnek, vagy nyüszítenek, ha párjukat hívják. Az úgynevezett éneklő halak kiáltásait még a csónakban, vagy a hajófedélzeten is hallani lehet. Rossz hangulatát a rozmár sem titkolja, ilyenkor trombitál …

Általában a legtöbb vízi ragadozó a hallása alapján keresi meg a védtelen áldozatát. Hiszen a legparányibb hal is zajt kelt, akár lebeg, akár eszik, akár úszik. Persze a ragadozó nagyhalak erősebb súrlódási zajjal közlekednek, ezért a szemfüles prédahalak legtöbbször még idejében elmenekülhetnek. Meglepő azonban, hogy nem egyszer a fülük botját …