Állatok

A macskák legjellegzetesebb tulajdonsága az a berregő-vibráló hangjelzés, amelyet dorombolásnak nevezünk, és amely általában elégedettséget jelent. A dorombolás keletkezését illetően nincsenek pontos elméletek, de a hang valószínűleg az állat hangszalagjainak ritmikus megfeszítésével és elernyedésével jön létre. Eredetileg az anyamacska és kölykei közötti kommunikációt szolgálja, de nyugtató hatása miatt gyakran akkor …

A kutya az ember leghűségesebb társa, tártja a mondás. A kutya a farkas őse. Minden bizonnyal az őseink haza vitték a farkas kölyköket. A farkasoknak a kölykei már szelídebbek kiesebb termetűek voltak. Őrizték a táborokat. Segítettek a vadászatban. A kutya viszont veszedelmes is tud lenni ha nem jól bánnunk vele. …

Igazán érdekes lényeg ezek a muslicák, vagyis az ecet – vagy gyümölcslegyek. Nincsenek sehol egészen addig, amíg valamilyen gyümölcs nem kerül a lakásba. Utána viszont, nincs menekvés. Honnan jelennek meg csak úgy, szinte a semmiből, egyik pillanatról a másikra? És utána hova tűnnek? Még a tudósoknak is némi fejtörést okoz …

Elefántteknős ( Testudo elephantopus ) Az elefántteknős vagy más néven galápagosi óriásteknő a Galápagos szigetcsoport egyes szigetein őshonos állat. Mérete meghökkentően hatalmas: egyes példányok 1,50 méter hosszúak, 1,20 méter szélesek és csaknem 1 méter magasak. Nedvdús nővényekkel, kaktuszokkal táplálkoznak. Az óriási hüllők, körülöttük a szigeten jellemző fekete lávával és nagy …

A jegesmedve nagy szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában, mint élőhelyének csúcsragadozója. Ritkán él 25 évnél tovább, a legidősebb vadon élő jegesmedve 32 évesen pusztult el, míg a fogságban tartott példányok közül egy nőstény 43 évet élt. Pusztulásuk oka a természetben nehezen érthető, mert viszonylag kevés elhullott jegesmedvét találni meg …

A jegesmedve (Ursus maritimus) a világ legnagyobb földi ragadozója és a második legnagyobb testű medveféle is egyben. A felnőtt hím 350- 680 kg-ot nyom, a nőstény kb. feleannyit, 150-249 kg-ot, bár amikor vemhes, 500 kg-os is lehet. A hím 2,4-3 méterre, a nőstény 1,8-2,4 méteresre nő meg, a nagytestű emlősök …

A nyuszt (Martes martes) a menyétfélék családjába tartozó, házimacska méretű állat. Hossza legfeljebb 53 cm, amihez 25 cm-es bozontos farok is tartozik. A hím valamivel nagyobb a nősténynél, átlagosan másfél kilót nyom. Szőre sötét vagy világosbarna, és a téli hónapokban hosszabbra nő. Sárgás vagy krémszínű nyakfoltot visel. Lombhullató, kevert vagy …

Az európai borz erős testfelépítésű állat, kis fejjel, rövid nyakkal, zömök ék alakú testtel és rövid farokkal. Lába az ásásra alkalmas, erős, nem visszahúzható karmokkal. A kifejlett borz 25-35 cm mags, 60-90 cm hosszú, 12-24 cm-es farokkal. Testsúlya az év során változó, tavasztól őszig növekvő, és legnagyobb a téli álom …

A karakál (Caracal caracal) homokszínű nagymacska, pofáján fehé rajzolattal és szeme felett fekete foltokkal. A hím karakál 80-105 cm hosszú és 13-20 kg, a nőstény 60-92 cm hosszú és 11-15 kg súlyú. Élőhelye a félsivatagtól a nyílt szavannáig terjed, megél nedves és örökzöld erdőkben is, de leginkább a szárazabb erdőket …

A rozsomák (Gulo gulo) zömök, izmos állat rövid lábakkal, kerek fejjel. A menyétfélék között a legnagyobb, és inkább emlékeztet medvére mind menyétre. Egy felnőtt rozsomák körülbelül akkora, mint egy közepes termetű kutya, 65-7 cm hosszal, 17-26 cm-es farokkal, a súlya pedig 1o-25 kg, a nagyobb hímek akár harminckilósak is lehetnek. …