Állatok

A jegesmedve (Ursus maritimus) a világ legnagyobb földi ragadozója és a második legnagyobb testű medveféle is egyben. A felnőtt hím 350- 680 kg-ot nyom, a nőstény kb. feleannyit, 150-249 kg-ot, bár amikor vemhes, 500 kg-os is lehet. A hím 2,4-3 méterre, a nőstény 1,8-2,4 méteresre nő meg, a nagytestű emlősök …

A nyuszt (Martes martes) a menyétfélék családjába tartozó, házimacska méretű állat. Hossza legfeljebb 53 cm, amihez 25 cm-es bozontos farok is tartozik. A hím valamivel nagyobb a nősténynél, átlagosan másfél kilót nyom. Szőre sötét vagy világosbarna, és a téli hónapokban hosszabbra nő. Sárgás vagy krémszínű nyakfoltot visel. Lombhullató, kevert vagy …

Az európai borz erős testfelépítésű állat, kis fejjel, rövid nyakkal, zömök ék alakú testtel és rövid farokkal. Lába az ásásra alkalmas, erős, nem visszahúzható karmokkal. A kifejlett borz 25-35 cm mags, 60-90 cm hosszú, 12-24 cm-es farokkal. Testsúlya az év során változó, tavasztól őszig növekvő, és legnagyobb a téli álom …

A karakál (Caracal caracal) homokszínű nagymacska, pofáján fehé rajzolattal és szeme felett fekete foltokkal. A hím karakál 80-105 cm hosszú és 13-20 kg, a nőstény 60-92 cm hosszú és 11-15 kg súlyú. Élőhelye a félsivatagtól a nyílt szavannáig terjed, megél nedves és örökzöld erdőkben is, de leginkább a szárazabb erdőket …

A rozsomák (Gulo gulo) zömök, izmos állat rövid lábakkal, kerek fejjel. A menyétfélék között a legnagyobb, és inkább emlékeztet medvére mind menyétre. Egy felnőtt rozsomák körülbelül akkora, mint egy közepes termetű kutya, 65-7 cm hosszal, 17-26 cm-es farokkal, a súlya pedig 1o-25 kg, a nagyobb hímek akár harminckilósak is lehetnek. …

Bakcsó ( Nycticorax nycticorax ) A gémek rokonságához tartozó, zömök testű,kb. 68 cm hosszúságú madár. A hímeknek költés idején három hosszú, fehér, kackiás toll leng a tarkójukról. A fiatalok „gyermekruhája” piszkos barna, halványsárga pettyezéssel. A bakcsó telepekben költ, fás, bokros, sűrű növényzetű folyóárterekben, mocsarak, tavak mentén. A költőkolóniában állandó a …

Zöld levelibéka ( Hyla arborea ) A levelibéka Európa egyetlen fán lakó kétéltűje. Mintegy 5 cm hosszú, sima, fénylő hátú béka. Színe általában zöld, de hangulatától és környezetétől függően világossárgától barnáig változhat. „Kedvenc” színe azonban a „fűzöld”,ami jól beleolvad a lombkorona színébe. Has oldala fehéres. A hát és a has …

A Spinosaurus a kréta korszak egyik legnagyobb ragadozója volt, ami a theropodák családjába tartozott. Jellegzetessége, hogy a hátán egy tüskés taréjt viselt, amit a párzásnál és feltehetőleg az áldozatai megfélemlítésénél is használt, amik a hát csigolyáinak a meghosszabbodásai voltak, amit valószínűleg bőr fedett le, és egybenőtt a dinoszauruszt borító külső …

Az Albertosaurs a theropoda tyrannosaurida dinoszauruszok egyik fajtájának jeles képviselője, akit csak a T- Rex kistestvérének szoktak említeni. A Késő-Kréta korszakban élt közel hetven millió évvel ezelőtt. A legtöbb leletet erről a dinoszauruszról Amerikában, pontosabban az Északi térségekben találták. Rengeteg különböző példánya volt. Találtak kisebb testfelépítésűket, de nagyobb példányok is …

A Plezioszaurusz az őstengerek élőlénye volt, halakkal táplálkozott, ezen belül legfőbb zsákmánya a Osteichthyes volt, amit nagyon szívesen fogyasztott, de más vastag héjú csigák és kagylók is az étlapján voltak. A változatos étrendjéhez az is hozzájárult, hogy éles és kemény fogai voltak, és a megnyúlt nyakrésszel kis mozgás mellet is …