Kezdőlap / Állatok (page 61)

Állatok

Gepárd, a sprintelő bajnok

Az afrikai szavannákon találjuk meg a létező leggyorsabb négylábú állatot, a gepárdot. Vadászat közben képes akár 95 kilométer/ órás sebesség elérésére is. Ez majdnem háromszorosa a leggyorsabb emberi rövidtávfutó sebességének. A gepárdok általában a csordától elszakadó gazellákat, impalákat veszik üldözőbe. A nagymacskák harminc méteres távolságba lopóznak, majd teljes erejükből futni …

Érdekel a cikk folytatása? »

A föld legjobb műugrója, a szula

A szula a madarak osztályába tartozik. Teste aránylag nagy, 70 és 90 centiméter között változik, testsúlya is meghaladhatja a másfél kilogrammot. Ismerünk kék, zöld és piros lábú egyedet. Megtalálhatjuk őket Dél Amerika északkeleti az Egyesült Államok délkeleti részén, az Atlanti óceán partján. A szula a földkerekség legjobb műugrója. Vadászat közben …

Érdekel a cikk folytatása? »

Cápaharcsa

A cápaharcsa, vagy pangasius a harcsafélék családjába tartozik. Származási helye Délkelet-Ázsia. Megjelenése A cápaharcsa teste erőteljes, a cápához hasonló. vízszintes fejformája kissé lapos. A kissé dülledt szemei nagyok, igen rosszul lát és könnyen megijed mindentől. A keskeny hátúszója mögött zsírúszót visel. Az erős farokúszója nagy. A színe sötét, az erőteljes …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szájüreg betegségei

A szájüreg betegségeinek jellegzetes tünetei a következők: fokozott nyálzás, bűzös szájszag, óvatos táplálékfelvétel vagy annak teljes hiánya, vérzések a szájüregben. A kutya elülső lábaival gyakran dörzsöli a száját. A kiváltó ok lehet idegen test: csont, tű, gumigyűrű, faszálka; ki maródások, nyálkahártya-gyulladás, a nyelv és nyálmirigyek működészavarai, torokgyulladás, helyi fertőzés (gombabetegség …

Érdekel a cikk folytatása? »

A kutya emésztése

Etetést követően mintegy 30 ml hasnyál termelődik a hasnyálmirigyben. Szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó enzimeket tartalmaz. A szénhidrátokat az amiláz, a fehérjéket a tripszin, a zsírokat pedig a lipáz nevű enzim bontja. A májsejtek által termelt és az epehólyagban összegyűlő epe (naponta kb. 200 ml) epefestékből, epesavakból és nyálkából áll. Az …

Érdekel a cikk folytatása? »

A kutya gyomra

Nyeléskor a falat először a garatba kerül, majd innen a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut. A táplálék és a levegő útja a garatban keresztezi egymást. Megakadályozandó a félrenyelést a gégefedő minden nyeléskor lezárja a légcső bejáratát. A falatot a nyelőcső izomzatának hullámzó mozgása továbbítja a gyomorba, itt kezdődik a tápanyagok …

Érdekel a cikk folytatása? »

A kutya táplálkozása

A kutya által elfogyasztott táplálék növényekből és állati fehérjékből áll. A tápanyagok az emésztés során építőelemeikre esnek szét, ilyen formában már képesek a bélfalon át felszívódni, és be tudnak kapcsolódni a szervezet anyagcsere-folyamataiba. Kivételt képeznek a vitaminok és az ásványi anyagok, melyek az emésztés és a felszívódás során megőrzik eredeti …

Érdekel a cikk folytatása? »

A hemofíliás és a leukózisos kutya

A valódi vérzékenység (hemofília) egy vagy több véralvadási faktor örökletes hiányára vezethető vissza. Laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani, hogy a véralvadáshoz nélkülözhetetlen molekulák közül melyiket nem termeli a szervezet. A vérzékenység kezelésére használt embergyógyászati készítmények kutyák kezelésére is alkalmasak. A leukózis a vérképző szervek daganatos elfajulása. Legtöbb esetben vérrákkal és nyirokcsomórákkal …

Érdekel a cikk folytatása? »

Véralvadási zavarok

Ha a véralvadás bonyolult folyamata zavart szenved, kis sérülések következtében is nagy mennyiségű vért veszíthet a szervezet, sőt legrosszabb esetben el is vérezhet a kutya. A vérlemezkék elégtelen termelődése mellett, mérgezések, máj-, vesekárosodások, sokk és égési sérülések okozhatnak véralvadási zavarokat. Az emberekéhez hasonló vérzékenység, jóllehet ritkán, de kutyáknál is előfordul. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kutyák vérszegénysége

Kis számban az immunrendszernek is szüksége van szabad gyökökre a betegségeket okozó baktériumok elpusztításához. Másrészt viszont ezek a szabad gyökök instabil molekulák, és úgy próbálják meg visszanyerni egyensúlyukat, hogy reakcióba lépnek a környező testszövettel, következésképp kárt is tesznek benne. Mindezt azért teszik, mert van egy szabad, vagy más néven lekötetlen …

Érdekel a cikk folytatása? »