Kezdőlap / Állatok (page 65)

Állatok

Az európai borz

Az európai borz erős testfelépítésű állat, kis fejjel, rövid nyakkal, zömök ék alakú testtel és rövid farokkal. Lába az ásásra alkalmas, erős, nem visszahúzható karmokkal. A kifejlett borz 25-35 cm mags, 60-90 cm hosszú, 12-24 cm-es farokkal. Testsúlya az év során változó, tavasztól őszig növekvő, és legnagyobb a téli álom …

Érdekel a cikk folytatása? »

A karakál

A karakál (Caracal caracal) homokszínű nagymacska, pofáján fehé rajzolattal és szeme felett fekete foltokkal. A hím karakál 80-105 cm hosszú és 13-20 kg, a nőstény 60-92 cm hosszú és 11-15 kg súlyú. Élőhelye a félsivatagtól a nyílt szavannáig terjed, megél nedves és örökzöld erdőkben is, de leginkább a szárazabb erdőket …

Érdekel a cikk folytatása? »

A rozsomák

A rozsomák (Gulo gulo) zömök, izmos állat rövid lábakkal, kerek fejjel. A menyétfélék között a legnagyobb, és inkább emlékeztet medvére mind menyétre. Egy felnőtt rozsomák körülbelül akkora, mint egy közepes termetű kutya, 65-7 cm hosszal, 17-26 cm-es farokkal, a súlya pedig 1o-25 kg, a nagyobb hímek akár harminckilósak is lehetnek. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Bakcsó

Bakcsó ( Nycticorax nycticorax ) A gémek rokonságához tartozó, zömök testű,kb. 68 cm hosszúságú madár. A hímeknek költés idején három hosszú, fehér, kackiás toll leng a tarkójukról. A fiatalok „gyermekruhája” piszkos barna, halványsárga pettyezéssel. A bakcsó telepekben költ, fás, bokros, sűrű növényzetű folyóárterekben, mocsarak, tavak mentén. A költőkolóniában állandó a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Zöld levelibéka

Zöld levelibéka ( Hyla arborea ) A levelibéka Európa egyetlen fán lakó kétéltűje. Mintegy 5 cm hosszú, sima, fénylő hátú béka. Színe általában zöld, de hangulatától és környezetétől függően világossárgától barnáig változhat. „Kedvenc” színe azonban a „fűzöld”,ami jól beleolvad a lombkorona színébe. Has oldala fehéres. A hát és a has …

Érdekel a cikk folytatása? »

Spinosaurus

A Spinosaurus a kréta korszak egyik legnagyobb ragadozója volt, ami a theropodák családjába tartozott. Jellegzetessége, hogy a hátán egy tüskés taréjt viselt, amit a párzásnál és feltehetőleg az áldozatai megfélemlítésénél is használt, amik a hát csigolyáinak a meghosszabbodásai voltak, amit valószínűleg bőr fedett le, és egybenőtt a dinoszauruszt borító külső …

Érdekel a cikk folytatása? »

Albertosaurus

Az Albertosaurs a theropoda tyrannosaurida dinoszauruszok egyik fajtájának jeles képviselője, akit csak a T- Rex kistestvérének szoktak említeni. A Késő-Kréta korszakban élt közel hetven millió évvel ezelőtt. A legtöbb leletet erről a dinoszauruszról Amerikában, pontosabban az Északi térségekben találták. Rengeteg különböző példánya volt. Találtak kisebb testfelépítésűket, de nagyobb példányok is …

Érdekel a cikk folytatása? »

Plezioszaurusz

A Plezioszaurusz az őstengerek élőlénye volt, halakkal táplálkozott, ezen belül legfőbb zsákmánya a Osteichthyes volt, amit nagyon szívesen fogyasztott, de más vastag héjú csigák és kagylók is az étlapján voltak. A változatos étrendjéhez az is hozzájárult, hogy éles és kemény fogai voltak, és a megnyúlt nyakrésszel kis mozgás mellet is …

Érdekel a cikk folytatása? »

Oviraptor

Az Oviraptor egy kis termetű dinoszaurusz volt ami talán mondhatjuk úgy hogy a legmadárszerűbb őshüllő volt mivel a mellkas része és a farkánál lévő csontok nagy hasonlóságot mutatnak a madarakéval,és a testét is tollak fedhették. A Késő- Kréta korszakban élt. Az első és egyetlen igazán fontos leletet, amiről lehet következtetni, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A halak beszédének oka

Sok állat tájékozódásra is használja a hangját, mintha valamilyen hanghullámos lokátort működtetne. A delfinek ultrahangos lokátorát és a bálnák énekét már eléggé jól kiismerték az emberek, hiszen megannyi kutatás során kiderült nagyon sok minden ezekkel az állatokkal kapcsolatban, de például egy tengeri csikónál is megfigyelték, hogy akváriumba helyezve fogságuk első …

Érdekel a cikk folytatása? »