Állatok

Akinek van macskája,mindig nagy élmény ként éli meg,ha a cicus dorombolva bújik hozzá.Legtöbbször akkor dorombol a macska,amikor nyugodt,elégedett,ellazult állapotban van.A házi macskák dorombolnak vajúdás és szülés közben is,és a kiscicák dorombolnak szopás közben.Sok haldokló macska is dorombol. A legrégebbi elmélet szerint a hang a légcső gége mögötti szakaszán lévő két …

Az afrikai oroszlánkutya Dél Afrikából származik, őrkutyaként használták, és többek között arra is, hogy vadászat közben a nagyvadakat a vadászok felé hajtsa. Mielőtt a Dél-Afrikai telepesek háziasították, vadon élt, távol az emberektől. Az izmos, de arányos testfelépítésű kutya jellegzetessége, a hátán végighúzódó kb. 5 cm vastag szőrcsík, ahol a szőre …

Az Abruzzói juhászkutya eredetét nem ismerjük pontosan, történetére két variáció áll fenn. Az egyik elmélet szerint az ókori Római korból származik, és Abruzzo nevű település környékén élhettek az ősei, míg egy másik megállapítás szerint Közép-Ázsiából ismerjük, ahol nyájőrző kutya volt. Napjainkban ezt a juhászkutyát Olaszországban tanítják be a nyájak őrzésére, …

A samoyede a Szibériában élő szamojéd népcsoport szánhúzó kutyája volt. Az Ob és a Jenyiszej között húzta a szánokat évszázadokon keresztül, amíg egy angol sarkkutató, Robert Scott felfigyelt a fajtára, és magával vitte Angliába. Itt alakult ki ma is ismert változata, mely aztán már az egész világon elterjedt. A samoyede …

A csigák a puhatestűek törzsébe tartoznak. Itt külön osztályt alkotnak ahová mint¬egy 35000 fajuk tartozik. A világ minden táján megtalálhatók, szárazföldeken, édesvizekben és tengerekben egyaránt. A gyűrűsférgekével ellentétben a csigák teste szelvényezetlen, széles és lapos lábuk van, fejükön tapogatók és szemek ülnek. A házas csigákat héj védi, amely rendszerint egy …

Kaukázusi küsz Alburnus charusini Jegyei: teste nyújtott, oldalról lapított, háta változóan magas (az Urál folyó deltájában élők karcsúak, a Terekben igen magas hátúak; legnagyobb testmagasságuk legalább háromszor akkora, mint a faroknyél magassága). Szája felső állású, szájrése rézsút felfelé irányuló, alsó állkapcsa előreáll, nem vastagodott meg. Szemei nagyok. Faroknyele hosszú. Pikkelyei …

Karikakeszeg Blicca bjoerkna Jegyei: teste oldalról erősen lapított, háta magas, orra tömpe, szája félig alsó állású. Szemének átmérője az orr hosszával egyenlő vagy nagyobb annál. 44-50 pikkely az oldalvonal mentén. Hátúszója 11, farok alatti úszója 22-26 sugárral. Mellúszói nem érnek el a hasúszók tövéig. Garatfogai kétsorosak, 1(2.3).5-5(3.2)1. Színezete: háta a …

Bagolykeszeg Abramis sapa Jegyei: teste oldalról erősen lapított, háta magas, orra vaskos, tömpe, erősen domború, szája alsó állású. Hát- és hasvonala egyformán domborodó. Szemei nagyok. 47-52 pikkely az oldalvonal mentén. Hátúszója 11, farok alatti úszója 41-48 sugárral. A farokúszó alsó lebenye meghosszabbodott. Garatfogai egysorosak, 5-5. Színezete, háta sötétszürke; oldala világos, …

Szilvaorrú keszeg Vimba vimba Jegyei: teste nyújtott, oldalról lapított (kb. négyszer olyan hosszú, mint magas), orra húsos, erősen előrenyúlik, szája alsó állású, patkószerűen hajlott (alsó ajkán nincs szarubevonat). 53-61 pikkelye van az oldalvonal mentén. Hátúszója 11, farok alatti úszója 20-25 sugárral. Garatfogai egysorosak, 5-5. Színezete: háta sötét, a szürkétől a …

Szivárványos ökle Rhodeus sericeus amarus Jegyei: teste oldalról lapított, háta magas. Szájrése kicsiny, végállású. Pikkelyei nagyok, 34-38 egy sorban; oldalvonala nem teljes, csak 5-6 pikkelysorra terjed ki. Hátúszója 12-13, farok alatti úszója 11-13 sugárral. Garatfogai egysorosak, 5-5. A nősténynek ívás idején hosszú tojócsöve van. Színezete: háta a szürkészöldtől a feketésig …