Pszichológia

A környezetből felvehető információk körülbelül 75-80%-a vizuális eredetű. A vizuális információ forrása a tárgyakról visszaverődő fény, amely a szem fénytörő közegein átjutva a retinán kétdimenziós képet alkot. A látórendszer ebből a kétdimenziós képből hozza létre a világ háromdimenziós mását. A szem a környezetből fényingereket vesz fel, ezek révén a tárgyak …

A színek segítenek tájékozódni a világban, megkönnyítik a tárgyak kiválását a háttérből. A fantasztikus sebességgel száguldó teniszlabdát is könnyebb észrevenni rikító színéről, a kertész a szín által következtet a gyümölcs érettségére, az orvos számára aa torok pirossága segít a diagnosztika felállításában, stb… De a színeknek érzelmi és esztétikai értékük is …

A hallás ingere a levegő rezgése, amelyet a hallószerv hangként érzékel. A rezgés nagysága (amplitúdó) határozza meg a hangosságot, hangerőt; míg az egy másodperc alatt létrejövő rezgések száma (a hang frekvenciája) befolyásolja a hangmagasságot (az emberi fül 16-20000 Hz frekvenciájú hanginger felfogására képes). Zajérzékletet a nem szabályos hullámok keltenek, például …

Cselekvéseink indítékai azok a késztetések, amelyeket valamely szükséglet jelentkezése hoz létre. Ezeket a késztetéseket, belső hajtóerőket, amelyek viselkedésre irányulnak, nevezzük motivációnak. A motiváció latin eredetű szó, a movere = mozogni, mozgatni, mozgató „erő”-ből származik. Tágabb értelemben minden célirányos viselkedést motivált viselkedésnek nevezünk. Ide tartoznak a biológiai eredetű túlélési motívumok ( …

Az érzelem nem más, mint egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz, és önmagunkhoz. Az érzelem az egyik leggyakrabban télt pszichés jelenség. Az emberek esetében rendkívüli gazdagságával találkozunk, mint az öröm, a bánat, a félelem, a harag, a szeretet, és a többi. Az érzelmek alapján minősítjük az információkat, a gondolatokat, de …

Érzékszerveinket minden pillanatban az ingerek ezrei érik, azonban csak egy kis részét használjuk fel, azt amire szándékosan vagy önkéntelenül odafigyelünk, a többi elvész számunkra. De miképp tudjuk kiemelni a számunkra fontosat, érdekeset? A megértést segítheti egy hasonlat: ahogyan egy mozgatható reflektor fénycsóváját ráirányítjuk valamire, és ezáltal azt kiemeljük, láthatóvá tesszük, …

Bármennyire is érdekes valami a kezdetben, figyelmünk hamar lankadni kezd. Egy unalmas környezetben, ahol alig-alig történik valami, az éberség alábbhagy, elálmosodunk. Miért csökken a figyelem, ha valamilyen egyhangú, monoton feladatot kell teljesítenünk? A hosszú, monoton feladat esetén az ingerek nem állandó gyakorisággal jelennek meg. Ilyen például egy éjjeliőr feladata, akinek …

Az a képességünk, hogy hihetetlen mennyiségű információt tudunk elraktározni agyunkban, annyira természetes, hogy emlékezetünkkel csak olyankor foglalkozunk, amikor éppen nem jut valami az eszünkbe. Képesek vagyunk egy frissen kikeresett telefonszámot addig a fejünkben tartani, amíg tárcsázunk, azután persze elfelejtjük. Ha gyakran hívjuk ezt a számot, egy idő után már nem …

A képzeletnek fontos szerepe van életünkben úgy, mint a valóságból táplálkozó, és egyben a valóság megismerését szolgáló lelki folyamat. Téves azt gondolni, hogy csupán a művészeknek, vagy tudósoknak, feltalálóknak van szükségük képzeletre. Képzelet kell ahhoz is, hogy a mérnök épületeket, üzemeket, hidakat tervezzen, de képzelet szükséges a mindennapi munkánk, a …

A világ megismerése nem egy passzív információ befogadás, hanem egy igenis konstruktív folyamat. Tanulmányaink miatt emelhetjük ki egy-egy részét aszerint, hogy például az információ felvételét vagy tárolását vizsgáljuk. E részterületek elkülönített vizsgálata azonban önmagában csak mechanikus elvek felállítását teszi lehetővé. A megismerés részfolyamatainak ( például észlelés, emlékezés, figyelem) közös eleme …