Pszichológia

A személyiségfejlődés, a társadalomképessé válás (szocializáció) egyik legfontosabb közege, folyamata és egyben eredménye a fajtársak által is használt információs rendszer, a nyelv használatának elsajátítása. Az ember által használt kommunikációs rendszer két nagy alrendszerből áll, a beszéd-, vagy verbális- és a nem – verbális jelek és használatuk rendszeréből. A verbális, vagyis …

Minél több gondunk van az alvással, annál többet gondolkodunk rajta. Kinek van nagy kedve aludni menni, ha tudja, hogy éjjel kettőkor felébred és csak hánykolódni fog órákon keresztül? Az is lehet, hogy aggódunk, mert másnap nagy nap lesz, és muszáj lenne nyolc órát aludnunk, ilyenkor persze nem megy. Ha azon …

Ahhoz, hogy véget vethessünk az álmatlanságunknak, meg kell figyelnünk, hogy mi okozhatja azt. Az esetek felében stressz, szorongás, depresszió áll a háttérben, de szerepet játszanak az alvási szokások, a nappali szokások és az egészségi problémák is. Ha rájöttünk, mi okozza az álmatlanságunkat, könnyebben orvosolhatjuk. Sok stressz ér bennünket? Depressziósnak érezzük …

Nem mondhatjuk meg egyértelműen, hogy mi váltja ki az anorexiát, azt a táplálkozási zavart, amely folyamatos fogyókúrázásra készteti a benne szenvedőt. Az anorexia olyan állapot, amelyben számos társadalmi, érzelmi, biológiai tényező együttesen játszik szerepet. Jóllehet mindenhol azt látjuk, hogy a vékonyság az ideális, még sok minden közrejátszik: a család, az …

Az érzékelés a bennünket körülvevő világ felfogását, az információk és tudás elemeinek megszerzését jelenti. Az érzékelés a környezet fizikai-kémiai energiáira adott megkülönböztetett válasz, a legegyszerűbb lelki jelenség, mert a törzsfejlődés első állomása és az egyedfejlődés első szakasza. Érzékelésnek nevezzük a külvilág részingereinek felfogását érzékszerveink által. Élettani alapja az idegrendszer analizáló …

A környezetből felvehető információk körülbelül 75-80%-a vizuális eredetű. A vizuális információ forrása a tárgyakról visszaverődő fény, amely a szem fénytörő közegein átjutva a retinán kétdimenziós képet alkot. A látórendszer ebből a kétdimenziós képből hozza létre a világ háromdimenziós mását. A szem a környezetből fényingereket vesz fel, ezek révén a tárgyak …

A színek segítenek tájékozódni a világban, megkönnyítik a tárgyak kiválását a háttérből. A fantasztikus sebességgel száguldó teniszlabdát is könnyebb észrevenni rikító színéről, a kertész a szín által következtet a gyümölcs érettségére, az orvos számára aa torok pirossága segít a diagnosztika felállításában, stb… De a színeknek érzelmi és esztétikai értékük is …

A hallás ingere a levegő rezgése, amelyet a hallószerv hangként érzékel. A rezgés nagysága (amplitúdó) határozza meg a hangosságot, hangerőt; míg az egy másodperc alatt létrejövő rezgések száma (a hang frekvenciája) befolyásolja a hangmagasságot (az emberi fül 16-20000 Hz frekvenciájú hanginger felfogására képes). Zajérzékletet a nem szabályos hullámok keltenek, például …

Cselekvéseink indítékai azok a késztetések, amelyeket valamely szükséglet jelentkezése hoz létre. Ezeket a késztetéseket, belső hajtóerőket, amelyek viselkedésre irányulnak, nevezzük motivációnak. A motiváció latin eredetű szó, a movere = mozogni, mozgatni, mozgató „erő”-ből származik. Tágabb értelemben minden célirányos viselkedést motivált viselkedésnek nevezünk. Ide tartoznak a biológiai eredetű túlélési motívumok ( …

Az érzelem nem más, mint egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz, és önmagunkhoz. Az érzelem az egyik leggyakrabban télt pszichés jelenség. Az emberek esetében rendkívüli gazdagságával találkozunk, mint az öröm, a bánat, a félelem, a harag, a szeretet, és a többi. Az érzelmek alapján minősítjük az információkat, a gondolatokat, de …