Kezdőlap / Egészség és fitness / Pszichológia / Az interperszonális (személyközi) kommunikáció

Az interperszonális (személyközi) kommunikáció

A személyiségfejlődés, a társadalomképessé válás (szocializáció) egyik legfontosabb közege, folyamata és egyben eredménye a fajtársak által is használt információs rendszer, a nyelv használatának elsajátítása.
Az ember által használt kommunikációs rendszer két nagy alrendszerből áll, a beszéd-, vagy verbális- és a nem – verbális jelek és használatuk rendszeréből. A verbális, vagyis szóbeli kommunikáció alapelemei a szavak, olyan akusztikus (kimondott) vagy vizuális (írott) egységek, melyek dolgokra, azok jellemzőire, viszonylataira vonatkozó jelentést hordoznak egy adott közösség (nemzet, etnikum, szakmai csoport, stb.) közmegegyezése (konszenzusa) által. A konszenzuális jelentésű szavakat fogalmaknak nevezzük. A fogalom tartalma a jelentés elemek összessége (pl. állat: élő, nem fotoszintetizál, stb.). A fogalom terjedelme mindazon dolgok összessége, melyekre a fogalom tartalma érvényes (amőba, szivacsok, korallok… ember). A tartalom és terjedelem matematikailag egymással reciprok viszonyban van, minél bővebb az egyik, annál szűkebb a másik. A szűk tartalmú (kevés kritériumot képező) de széles terjedelmű (sok mindenre érvényes) fogalmakat nem-fogalmaknak nevezzük. Ilyenek pl. az anyag, tudat, élő, stb. A bő tartalmú (sok kritériumot tartalmazó), de csekély terjedelmű (kevés dologra érvényes) faj-fogalmaknak nevezzük. Ilyen pl. a Kohinor gyémánt, egy történelmi esemény vagy személy, stb. A fogalom jelentések összességét nevezzük egy nyelv szemantikai rendszerének. A nyelvhasználat másik alappillére, a jelek, szavak használatára vonatkozó szabályok összessége, a nyelvtan. Az emberi nyelv estében ilyen a fonetika (hangalaktan), a grammatika (szó-, szóképzéstan), a pragmatika (használati mód), szintaktika (mondat-, szószerkezettan).
Az emberiség által használt beszélt nyelvek rokonsági fokát azok szemantikai és nyelvtani hasonlóságai és különbségei alapján állapíthatjuk meg. Ezek nyomán beszélünk nyelvcsaládokról (germán, szláv, arab, stb.)

Ezt mindenképpen olvasd el!

Értelmi retardáció

A népességnek mintegy 3 százaléka – ami elég tetemes rész! – olyan alacsony teljesítményt nyújt …

Hozzászólás