LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az érzelem nem más, mint egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz, és önmagunkhoz.
Az érzelem az egyik leggyakrabban télt pszichés jelenség.
Az emberek esetében rendkívüli gazdagságával találkozunk, mint az öröm, a bánat, a félelem, a harag, a szeretet, és a többi.
Az érzelmek alapján minősítjük az információkat, a gondolatokat, de az érzelmek átszövik, befolyásolják a cselekvéseinket is.
Az erős érzelmi élményeket különböző testi tünetek kísérik ( például remegés, vagy heves szívdobogás).
Ezek a jelenségek élettani szempontból az autonóm ( azaz vegetatív) idegrendszerhez kötődnek.
Így akaratunktól függetlenül a különböző érzelmi állapotokban megváltozik a légzés (például „eláll” a lélegzet), elpirulunk, elsápadunk, izzadunk.
Heves érzelmeknél a vérnyomás emelkedik, a szívritmus gyorsul, a légzés szabálytalanná válik, végtagremegés, gyomor-összehúzódás jelentkezik.
Az érzelem és a vegetatív-működés között nincs egy az egybeni megfelelés.
Vannak például emberek, akik örömünkben sírnak, vagy bánatukban nevetnek.
Az érzelmek legszembetűnőbb külső megnyilvánulása a mimika.
Az arckifejezéséről egész pontosan tudunk következtetni a másik ember lelkiállapotára.
A kézmozgás ( azaz gesztikuláció), a testtartás, vagy a beszéd formai jegyei ( például hangszín, hangerő, hangsúly) együttesen ugyanúgy alkalmasak a közlésre, mint maga a beszéd.
Ezt a folyamatot nevezzük metakommunikációnak, melyek a közlésen túl tükrözik az érzelmeket, így lehetővé teszik, hogy a másik ember érzelmeibe, helyzetébe bele tudjuk élni magunkat.
