Társadalom

A fáraót, országuk királyát, isten fiaként tisztelték az ókori egyiptomiak. A fáraó sírhelye mindenkor a legjobban megépített és legpompásabban felszerelt piramis volt. Az utókor számára még ma is fejtörést okoz, hogy az egyiptomiak a piramis építést számottevően miért nem ábrázolták, holott mindennapi életük sok eseményét megörökítették. A piramisok hatalmas kövekből …

A bebalzsamozott és gondosan betakargatott holttestet múmiának hívják. Ezeket a holttesteket azért balzsamozták be, hogy ne porladjanak szét. Az ókori egyiptomiak azért balzsamozták és óvták a holttesteket, mert hittek a túlvilági életben és úgy képzeltek, hogy az ember a halála után föltámad és tovább fog élni egy nem földi világban. …

Amikor Buddha megszületett, az apja, a király, nagy reményekkel volt teli, a fiát illetően. A bölcsek azt jósolták a királynak, hogy a herceg majd rendelkezni fog a nagyság minden jelével: vagy nagyszerű uralkodó lesz belőle, vagy nagy igazságok bölcs tanítója. Azt, hogy melyik a kettő közül, neki magának kell majd …

Egyetlen európai sem tudta 1492 előtt, mi is van a Kanári- és az Azori-szigeteken túl. Amikor Kolumbusz Kristóf vitorlát bontott, és elindult nyugat felé, az Indiába vezető tengeri utat szerette volna megtalálni. Ám e helyett felfedezett egy új földrészt, amelynek létezéséről senki, még a legnagyobb utazók és földrajztudósok sem tudtak …

A római Colosseumban napkeltétől napnyugtáig harsogott a játékokat élvező tömeg üvöltése. A porondon zajló mészárlás és vérfürdő akár hónapokig is eltarthatott. A szórakozás csúcspontját a „munus” jelentette, vagyis a gladiátorok viadala, amikor felfegyverzett férfiak gyakran életre-halálra harcoltak egymás ellen. Előfordult, hogy egy nap alatt 2000-nél is több gladiátor küzdött meg …

Jól szervezett gladiátoriskolák is működtek. A leendő harcosok megtanulták a fegyverforgatást, és szigorúan előírt étrenddel, tartották jól őket, hogy erősek és izmosak legyenek. Minden gladiátort más és más fegyverek forgatására képezték ki. A gladiátorok egy része, a „samnis”ok, a Róma által legyőzött egykori szamnisz törzs fegyvereit és páncélzatát használta. Rövid …

Róma teljes vízkészletét csatornákon és csöveken szállították a környező hegyek forrásaiból, tavaiból és folyóiból mintegy 420 km-en át. A vizet nem lehetett „elzárni”: elfolyt a vízelvezető csatornákba. De egyik-másik villában hengeres csőből álló csapot szereltek fel, amely keresztben helyezkedett el a vízvezeték csövén. A víz útját a vezetékekben a gravitáció …

A római kanálisok jóval régebben épültek, mint a vízvezetékek. Már az i.e. 6. században elkezdték építésüket, hogy lecsapolják a mocsarakat. A kanálisok a földszinti nyilvános és magánillemhelyekig is eljutottak, ám az emeleti illemhelyek nem voltak bekötve a csatornahálózatba. A szennyvíz bonyolult csatornahálózaton keresztül távozott a városokból a tengerbe. A kisebb …

A kenyér és a sör egyaránt gabonából készül. Vadbúzából és árpából már a kőkorszakban készítettek kenyeret. A sör eleinte talán a korai kenyérkészítés mellékterméke volt, ám azt nem tudjuk, vajon a gabonát azért kezdték el termeszteni, mert szükség volt a kenyérre, vagy, mert jó íze volt a sörnek. A régészeti …

A dél-franciaországi és a dél-spanyolországi barlangrajzok még a modern villanylámpa fényében is homályosnak tűnnek. Azok a kőkorszaki mesterek, akik i.e. 30 000 és i.e. 10 000 között élethű állatokat rajzoltak a barlangok falára, még nappal is szinte teljes sötétségben dolgoztak. Vannak olyan rajzok,amelyek nagyon messze vannak a barlang nyílásától: a …