Társadalom

A háború kezdetén mindkét katonai csoportosulás gyors döntést tervezett. A háború ennek ellenére immár harmadik évébe lépett. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy még a vezérkarok sem rendelkeztek olyan tapasztalatokkal, amelyek alapján reálisan mérhették volna fel az új háború kimenetelét. Olyan fegyverzettel és katonai erővel mint akkor, – beleértve a közlekedés …

A német vezérkar úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az 1915-ös kudarc után sokáig nem tér magához. A keleti fronton tehát elég lesz kis erőkkel állásharcot folytatni, és az innen átcsoportosított csapatokkal döntést lehet kicsikarni a nyugati hadszíntéren. Ezért támadták Verdun erődjét, ahol 1916 februárjában a világháború egyik legvéresebb csatája …

A központi hatalmak eddig nem hadviselő szövetségese, Olaszország, 1915 májusában végül is az antant oldalán lépett be a háborúba. Olaszország belépésével a Monarchia újabb jelentős fronton kényszerül harcolni. Az Alpok körzetében és az Isonzo folyónál 1915-ben indított olasz támadásokat a Monarchia óriási vérveszteségek árán megállította. Az isonzó környéki rendkívül véres …

A hadműveletek egyszerre három fronton és a tengereken is megindultak A német hadvezetés óriási erőket összpontosítva nagyarányú offenzívát indított Párizs elfoglalására, és rövidesen 20-50 km-re megközelítették a franci fővárost. A franciák a Marne folyónál ellentámadást indítottak és a németeket megállásra kényszerítették. Az arcvonal továbbra is francia földön húzódott, de a …

Jelen társadalmunk egyik legérdekesebb, korábban még a legelképzelhetetlenebb ismerkedési formái jöttek létre melyek korlátai mára lebontódni látszanak. Eltűnt az a fal, melyet úgy neveztünk, hogy távolság. Ha valaki tud angolul, vagy bármilyen más idegen nyelven társalgási szinten, akkor nem túlzást azt állítani, hogy akár földrészek is elválaszthatnak kedvesünktől. Egyelőre ne …

A századelőn a Balkánon olyan fejlemények következtek be, amelyek szembeállították egymással Ausztria-Magyarországot és Oroszországot. 1903-ban Szerbiában sorsdöntő fordulat történt. Egy tiszti csoport meggyilkolta a Habsburg-orientációt követő Obrenovics királyi házaspárt; az oroszbarát Karagyorgyevics dinasztia került a trónra. Az új uralkodócsalád célja az volt, hogy a saját jogara alatt egyesítse előbb az …

A XIX. század végén és a XX. század elején továbbra is Anglia a világ bankárja, első számú kereskedője, a legnagyobb tengerentúli gyarmatbirodalommal és ennek védelmezésére a legnagyobb hadiflottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette a vezető helyét. Anglia attól tartott, hogy ennek következtében politikai hatalmi szerepe is veszélybe kerülhet, ezért …

A szarajevói merénylet után a német kormányzati körök elhatározták, hogy még akkor sem állnak útjába egy osztrák-magyar katonai akciónak, ha ez általános háborúhoz vezet. Úgy vélekedtek – II. Vilmos szavaival -, hogy „most, vagy soha”. A német hadvezetés attól tartott, hogy két-három év múlva elveszíti jelentős fegyverkezési előnyét Oroszországgal és …

Ha már meg van a kiszemelt partner. A legnehezebb dolog a megszólítás. Mi lesz ha megszólítom? Hogy menjek oda, mit mondjak neki mikor menjek oda, vagy talán üzenjek valakivel? Szóba áll velem egyáltalán? Hogy mi történik, azt csak akkor tudja meg az ember, ha már meg szólította a neki tetsző …

Róma az egész Földközi-tenger medencéjén uralkodó világhatalommá vált az ókorban. Megsemmisítette Makedóniát és Karthágót, elfoglalta az Ibériai-félszigetet, meghódította Görögországot. A hódító háborúk során megszerzett több ezer hadifogoly olcsó munkaerőt jelentett a rómaiak számára, akik a könnyen szerzett és kiszolgáltatott munkaerőt maximálisan és kegyetlen módon kihasználták termelékenységük növelése és gazdagodásuk érdekében. …