A magyar politika fő célja továbbra is a területi revízió megvalósítása volt. Miután Románia bizonyos területeket (Bukovina, Besszarábia) átadni kényszerült a Szovjetuniónak, a magyar kormány úgy ítélte meg a nemzetközi újabb országhelyzetet, hogy most visszaszerezheti Erdélyt. Mivel azonban Németország számára egyaránt fontos volt a magyar és a román gazdasági-politikai kapcsolatok …
Érdekel a cikk folytatása? »Az „atlanti csata”
Casablancai konferencia Az 1943 januárjában a casablancai konferencián Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és de Gaulle tábornok, a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság elnöke megállapodtak, hogy a tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli megadást fogadják el. Május 1-jén a Szovjetunió is csatlakozott ehhez az egyezményhez. A Tengeri összeköttetés 1943 első felében …
Érdekel a cikk folytatása? »A Sztálingrádi csata
A német támadás 1942 augusztus elején elérte Sztálingrád (a mai Volgográd, a régi Caricin) előterét. A város stratégiai jelentősége igen nagy volt, mert ez volt a Moszkva-vidék, a Donyec-medence és a Kaukázus közlekedési csomópontja, valamint az ország egyik legnagyobb ipari városa. Szeptember végére a Wehrmacht már elfoglalta a város déli …
Érdekel a cikk folytatása? »Leningrád blokádja
Északon a németek még 1941 szeptemberében elérték a 3 milliós Leningrádot. Hitler a város hosszú kiéheztetése mellett döntött. Nem csak az élelem volt fogytán, hiányzott a fűtőanyag, a villany. A legnehezebb 194142 tele volt. Naponta 3-4000 ember halt éhen (a blokád folyamán összesen félmillióan), de a város feladására senki sem …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Antifasiszta koalíció létrejötte
1941. december 22-én Churchill és Roosevelt washingtoni tanácskozásán meghozták a második világháború egyik legfontosabb döntését. E szerint – tekintet nélkül a Távol-Keleten, a Csendes-óceánon várható veszteségekre és Japán területi nyereségére – minden lényeges hadfelszerelési cikk szállításában az elsőbbség Európát illeti. Először Hitlert kell legyőzni, mert ha Anglia és a Szovjetunió …
Érdekel a cikk folytatása? »Japán támadás – Az Egyesült Államok hadba lép
1941. december 7-én hajnalban repülőgéphordozókról felszállt japán gépek váratlanul megtámadták az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának legfontosabb támaszpontját, Pearl Harbor kikötőjét. A torpedóvetők és bom- megtámadása bázók elsüllyesztettek vagy megrongáltak csatahajókat és nagyszámú repülőgépet. A támadásnak 2400 emberélet esett áldozatul. Japán diadalmas száz napja következett. Hadereje elfoglalta az Egyesült Államok, Hollandia, …
Érdekel a cikk folytatása? »A moszkvai csata
A német vezetést is váratlanul érte, hogy bármennyi hadianyagot veszített is a szovjet hadsereg, mindig tetemes mennyiségű utánpótlást kapott. Bekerített részei általában nem adták meg magukat. Bár a katlancsatákban a németek tömérdek foglyot ejtettek, állandóan új erőkkel találták szemben magukat. Ismeretlen volt a német hadvezetés számára a T-34-es korszerű közepes …
Érdekel a cikk folytatása? »Német támadás a Szovjetunió ellen
„Ha Oroszországot szétzúzzuk, Angliát megfosztjuk utolsó reményétől… akkor Amerika is elszakad Angliától. Számíthatunk rá, hogy Oroszország hadereje egyetlen csapástól még katasztrofálisabban összeomlik, mint Franciaország 1940-ben.” (Hitler) Alig ért véget a balkáni háború, amikor Hitler 1941. június 22-én minden előzetes hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. A német haderő felvonulása megfelelt a …
Érdekel a cikk folytatása? »Hadműveletek Észak-Afrikában
Az angol légierő támadása novemberben megszüntette az olasz flotta földközi-tengeri fölényét, majd decemberben az egyiptomi fronton angol ellentámadás bontakozott ki. Pár nap alatt megsemmisült az egész afrikai olasz hadsereg. Németország most már nem nézhette tétlenül szövetségese kudarcát. 1941 februárjában Tripoliban partra szállt Rommel hadserege (Afrikakorps: Afrika-hadtest), és kihasználva a terep …
Érdekel a cikk folytatása? »Olaszország hadbalépése és a Háromhatalmi Egyezmény
A háború kirobbanásakor Olaszország nem hadviselőnek nyilvánította magát. A gyors német sikerek és Franciaország várható összeomlása láttán azonban hirtelen fontossá vált számára a hadbalépés. Olaszország 1940. június 11-én megtámadta a már vereség szélén álló Franciaországot. „Csak néhány ezer halottra van szükségem, hogy leülhessek a hadviselő felek között a béketárgyalások asztalához.” …
Érdekel a cikk folytatása? »