Történelem

Az Egyesült Államok hadbalépése Az Egyesült Államok 1914-ben semleges maradt. Az amerikai közvélemény többsége azonban – már csak a hagyományos nyelvi, kulturális és gazdasági kapcsolatok alapján is – a háború kezdetétől az angolokat és a franciákat pártfogolta. A lakosság jelentős német és ír származású rétegei viszont a központi hatalmakkal rokonszenveztek. …

Az első világháború második évétől döntő jelentősége lett a hátországnak. Kezdetben a háborús propaganda mindkét oldalon sikerrel manipulálta a közvéleményt. Mindenütt lelkes tömegek özönlötték el az utcákat, propaganda Párizsban ugyanúgy mint Berlinben a gyors győzelmet remélő, önként is bevonulni hajlandó katonák, és a háborút nemzeti ügynek hívő tömegek hazafias és …

A háború kezdetén mindkét katonai csoportosulás gyors döntést tervezett. A háború ennek ellenére immár harmadik évébe lépett. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy még a vezérkarok sem rendelkeztek olyan tapasztalatokkal, amelyek alapján reálisan mérhették volna fel az új háború kimenetelét. Olyan fegyverzettel és katonai erővel mint akkor, – beleértve a közlekedés …

A német vezérkar úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az 1915-ös kudarc után sokáig nem tér magához. A keleti fronton tehát elég lesz kis erőkkel állásharcot folytatni, és az innen átcsoportosított csapatokkal döntést lehet kicsikarni a nyugati hadszíntéren. Ezért támadták Verdun erődjét, ahol 1916 februárjában a világháború egyik legvéresebb csatája …

A központi hatalmak eddig nem hadviselő szövetségese, Olaszország, 1915 májusában végül is az antant oldalán lépett be a háborúba. Olaszország belépésével a Monarchia újabb jelentős fronton kényszerül harcolni. Az Alpok körzetében és az Isonzo folyónál 1915-ben indított olasz támadásokat a Monarchia óriási vérveszteségek árán megállította. Az isonzó környéki rendkívül véres …

A hadműveletek egyszerre három fronton és a tengereken is megindultak A német hadvezetés óriási erőket összpontosítva nagyarányú offenzívát indított Párizs elfoglalására, és rövidesen 20-50 km-re megközelítették a franci fővárost. A franciák a Marne folyónál ellentámadást indítottak és a németeket megállásra kényszerítették. Az arcvonal továbbra is francia földön húzódott, de a …

A századelőn a Balkánon olyan fejlemények következtek be, amelyek szembeállították egymással Ausztria-Magyarországot és Oroszországot. 1903-ban Szerbiában sorsdöntő fordulat történt. Egy tiszti csoport meggyilkolta a Habsburg-orientációt követő Obrenovics királyi házaspárt; az oroszbarát Karagyorgyevics dinasztia került a trónra. Az új uralkodócsalád célja az volt, hogy a saját jogara alatt egyesítse előbb az …

A XIX. század végén és a XX. század elején továbbra is Anglia a világ bankárja, első számú kereskedője, a legnagyobb tengerentúli gyarmatbirodalommal és ennek védelmezésére a legnagyobb hadiflottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette a vezető helyét. Anglia attól tartott, hogy ennek következtében politikai hatalmi szerepe is veszélybe kerülhet, ezért …

A szarajevói merénylet után a német kormányzati körök elhatározták, hogy még akkor sem állnak útjába egy osztrák-magyar katonai akciónak, ha ez általános háborúhoz vezet. Úgy vélekedtek – II. Vilmos szavaival -, hogy „most, vagy soha”. A német hadvezetés attól tartott, hogy két-három év múlva elveszíti jelentős fegyverkezési előnyét Oroszországgal és …

Róma az egész Földközi-tenger medencéjén uralkodó világhatalommá vált az ókorban. Megsemmisítette Makedóniát és Karthágót, elfoglalta az Ibériai-félszigetet, meghódította Görögországot. A hódító háborúk során megszerzett több ezer hadifogoly olcsó munkaerőt jelentett a rómaiak számára, akik a könnyen szerzett és kiszolgáltatott munkaerőt maximálisan és kegyetlen módon kihasználták termelékenységük növelése és gazdagodásuk érdekében. …