Történelem

Jól szervezett gladiátoriskolák is működtek. A leendő harcosok megtanulták a fegyverforgatást, és szigorúan előírt étrenddel, tartották jól őket, hogy erősek és izmosak legyenek. Minden gladiátort más és más fegyverek forgatására képezték ki. A gladiátorok egy része, a „samnis”ok, a Róma által legyőzött egykori szamnisz törzs fegyvereit és páncélzatát használta. Rövid …

Róma teljes vízkészletét csatornákon és csöveken szállították a környező hegyek forrásaiból, tavaiból és folyóiból mintegy 420 km-en át. A vizet nem lehetett „elzárni”: elfolyt a vízelvezető csatornákba. De egyik-másik villában hengeres csőből álló csapot szereltek fel, amely keresztben helyezkedett el a vízvezeték csövén. A víz útját a vezetékekben a gravitáció …

A római kanálisok jóval régebben épültek, mint a vízvezetékek. Már az i.e. 6. században elkezdték építésüket, hogy lecsapolják a mocsarakat. A kanálisok a földszinti nyilvános és magánillemhelyekig is eljutottak, ám az emeleti illemhelyek nem voltak bekötve a csatornahálózatba. A szennyvíz bonyolult csatornahálózaton keresztül távozott a városokból a tengerbe. A kisebb …

A kenyér és a sör egyaránt gabonából készül. Vadbúzából és árpából már a kőkorszakban készítettek kenyeret. A sör eleinte talán a korai kenyérkészítés mellékterméke volt, ám azt nem tudjuk, vajon a gabonát azért kezdték el termeszteni, mert szükség volt a kenyérre, vagy, mert jó íze volt a sörnek. A régészeti …

A dél-franciaországi és a dél-spanyolországi barlangrajzok még a modern villanylámpa fényében is homályosnak tűnnek. Azok a kőkorszaki mesterek, akik i.e. 30 000 és i.e. 10 000 között élethű állatokat rajzoltak a barlangok falára, még nappal is szinte teljes sötétségben dolgoztak. Vannak olyan rajzok,amelyek nagyon messze vannak a barlang nyílásától: a …

A középkori várak vaskos, tömör falai sokszor leküzdhetetlen akadályt jelentettek az ostromlók számára. A 14. század előtt, amikor Európában még nem ismerték a lőport, a várostrom nehéz, és hosszadalmas feladat volt. Ha elegendő idő állt a támadok idejére, akkor a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy körülzárták a várat, és addig …

Az ország megszállása A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. Hitler tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól, és nem engedhette, hogy Magyarország kiválásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944. március 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki …

Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belülre került. 25-étől román támadások érték a Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Horthy kormányzó, az átmeneti német hatalmi megingást kihasználva, 29-én Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormányfő legfőbb feladata az ország …

A külpolitikában Kállay nem akart új kötelezettségeket vállalni a németek oldalán, de a régieket teljesítette. 1942 áprilisában megkezdődött a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra. A katonák kimerülve érkeztek, mert a szovjet partizánok megrongálták a vasútvonalat és így ezer-ezerötszáz km-t A 2. magyar gyalog kellett megtenniük. A honvédség feladata az …

A voronyezsi katasztrófa és az 1943 júliusi olaszországi fordulat hatására titkos tárgyalások kezdődtek az angol-amerikai szövetségesekkel, miközben a kormány szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette Németországgal szemben. Ennek eredményeképpen 1943 szeptemberében előzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A megállapodás szerint a fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon előrenyomuló angol-amerikai csapatok Magyarország …