Kezdőlap / Társadalom / Történelem (page 30)

Történelem

Köztársaság tér – A borzalmak napja

Ha a Kossuth téri mészárlásról azt mondták, hogy 1956 legsötétebb rejtélye, a Köztársaság térről csak azt lehet mondani: ez még sokkal mocskosabb epizód volt, de szerencsére annyian kutakodtak utána, hogy immár könnyű tisztábban látni e nap történéseit illetőleg, főleg, ha azok beilleszkednek egy logikai sorba… Itt is kezdjük dióhéjban az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Machu Picchu romjai

Az egykoron hatalmas inka kultúra maradványait a hegyek őrzik Machu Picchu városának romjai formájában. A 14. századtól ez a rendkívüli módon fejlett indián törzs kiváló úthálózattal összekötött településeket hozott létre Dél-Amerikában. Így épült meg az egykori inka fővárostól, Cuzcótól 70 kilométerre Machu Picchu városa a 15. század végén. A tudósok …

Érdekel a cikk folytatása? »

A második Bécsi döntés

A magyar politika fő célja továbbra is a területi revízió megvalósítása volt. Miután Románia bizonyos területeket (Bukovina, Besszarábia) átadni kényszerült a Szovjetuniónak, a magyar kormány úgy ítélte meg a nemzetközi újabb országhelyzetet, hogy most visszaszerezheti Erdélyt. Mivel azonban Németország számára egyaránt fontos volt a magyar és a román gazdasági-politikai kapcsolatok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az „atlanti csata”

Casablancai konferencia Az 1943 januárjában a casablancai konferencián Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és de Gaulle tábornok, a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság elnöke megállapodtak, hogy a tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli megadást fogadják el. Május 1-jén a Szovjetunió is csatlakozott ehhez az egyezményhez. A Tengeri összeköttetés 1943 első felében …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Sztálingrádi csata

A német támadás 1942 augusztus elején elérte Sztálingrád (a mai Volgográd, a régi Caricin) előterét. A város stratégiai jelentősége igen nagy volt, mert ez volt a Moszkva-vidék, a Donyec-medence és a Kaukázus közlekedési csomópontja, valamint az ország egyik legnagyobb ipari városa. Szeptember végére a Wehrmacht már elfoglalta a város déli …

Érdekel a cikk folytatása? »

Leningrád blokádja

Északon a németek még 1941 szeptemberében elérték a 3 milliós Leningrádot. Hitler a város hosszú kiéheztetése mellett döntött. Nem csak az élelem volt fogytán, hiányzott a fűtőanyag, a villany. A legnehezebb 194142 tele volt. Naponta 3-4000 ember halt éhen (a blokád folyamán összesen félmillióan), de a város feladására senki sem …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Antifasiszta koalíció létrejötte

1941. december 22-én Churchill és Roosevelt washingtoni tanácskozásán meghozták a második világháború egyik legfontosabb döntését. E szerint – tekintet nélkül a Távol-Keleten, a Csendes-óceánon várható veszteségekre és Japán területi nyereségére – minden lényeges hadfelszerelési cikk szállításában az elsőbbség Európát illeti. Először Hitlert kell legyőzni, mert ha Anglia és a Szovjetunió …

Érdekel a cikk folytatása? »

Japán támadás – Az Egyesült Államok hadba lép

1941. december 7-én hajnalban repülőgéphordozókról felszállt japán gépek váratlanul megtámadták az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának legfontosabb támaszpontját, Pearl Harbor kikötőjét. A torpedóvetők és bom- megtámadása bázók elsüllyesztettek vagy megrongáltak csatahajókat és nagyszámú repülőgépet. A támadásnak 2400 emberélet esett áldozatul. Japán diadalmas száz napja következett. Hadereje elfoglalta az Egyesült Államok, Hollandia, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A moszkvai csata

A német vezetést is váratlanul érte, hogy bármennyi hadianyagot veszített is a szovjet hadsereg, mindig tetemes mennyiségű utánpótlást kapott. Bekerített részei általában nem adták meg magukat. Bár a katlancsatákban a németek tömérdek foglyot ejtettek, állandóan új erőkkel találták szemben magukat. Ismeretlen volt a német hadvezetés számára a T-34-es korszerű közepes …

Érdekel a cikk folytatása? »

Német támadás a Szovjetunió ellen

„Ha Oroszországot szétzúzzuk, Angliát megfosztjuk utolsó reményétől… akkor Amerika is elszakad Angliától. Számíthatunk rá, hogy Oroszország hadereje egyetlen csapástól még katasztrofálisabban összeomlik, mint Franciaország 1940-ben.” (Hitler) Alig ért véget a balkáni háború, amikor Hitler 1941. június 22-én minden előzetes hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. A német haderő felvonulása megfelelt a …

Érdekel a cikk folytatása? »