Tudomány

A csillagok fejlődésének végállomásaként különböző égitestek jöhetnek létre, amelyek a Tejútrendszer legfurcsább objektumai közé tartoznak. A csillag sorsát a tömegük szabja meg, a kisebb tömegű csillagok fehér törpévé, a nagyobbak fekete lyukká válnak, amelyekből még a fény sem tud kiszabadulni. A középutat a neutroncsillagok jelentik, ezek közé tartoznak a sebesen …

A Homokóra-köd meglepő és jellegzetes alakja láttán a csillagászok sokat vitáztak a kialakulásáról. Az egyik elképzelés szerint az öregedő, közepes tömegű csillag elkezdett vörös óriássá felfújódni, miközben a kiszabaduló gáz és por a csillag egyenlítőjét körülvevő övben gyűlt össze. Amikor a kidobott gáz mennyisége tovább nőtt, az öv összeszorította a …

A Csiga-köd a Naphoz legközelebbi planetáris köd, tényleges távolságát azonban nem ismerjük, mert különböző becslések 85 és 650 fényév közötti eredményeket adnak. Azért nevezik Csiga ködnek, mert a Földről nézve a csillag ledobott, külső gázrétegei olyannak látszanak, mintha egy spirált a hossztengelye mentén néznénk. Az ismert planetáris ködök közül az …

A V838 Monocerotis, amelyet 2002 január 6-án egy amatőr csillagász fedezett fel, az égbolt egyik legérdekesebb csillaga. Pontos természetét még nem teljesen rétjük, de a csillagászok úgy vélik, hogy a közelmúltban mutatott viselkedése szerint éppen elfejlődött a fősorozatról, és elindult a vörös óriás állapot felé. Jól lehet, ez az átalakulás …

A planetáris ködök a csillagok által ledobott, forró, világító burkok. Az objektumokat William Herschel 1785-ben nevezte el planetáris ködöknek, mert a 18. századi távcsövekben kicsiny, a bolygókra emlékeztető korongoknak látszottak. A világegyetem legmeghökkentőbb látványt nyújtó objektumai között szép számmal találunk planetáris ködöket, amelyekben a mágneses tér és a kettőscsillagok pálya …

Miután a héliumégés létrehozta a héliummagot, és annak hőmérséklete eléri a körülbelüli 100 millió fokot, akkor megindulhat a hélium atommagjainak szénné egyesülése. A két-három naptömegű csillagokban a hélium égése robbanásszerűen, az úgynevezett héliumvillanás eredményeképp indul el. Amikor a hidrogénégést követően a mag összeomlik, átmenetileg nyugvó, vagy elfajult állapotba kerül, mert …

A kis tömegű, sok milliárd évvel ezelőtt keletkezett fősorozati csillagok éppúgy öreg csillagoknak tekinthetők, mint azok a nagy tömegű csillagok, amelyek rövidesen szupernóvaként fel fognak robbanni, jóllehet még egymillió évet sem éltek. Nagyszerű látványt nyújtanak a haldokló öreg csillagok. Amikor egy csillag magjában elfogy a hidrogén, akkor a hidrogén égése …

Észak-Afrikában, Marokkó délkeleti részén a kecskék az ágakra is fölkapaszkodnak, hogy hozzájussanak az őshonos argánfa terméséhez. A helybéli berberek is gyűjtik a magot, több száz éve sajtolnak olajat belőle. Kellemes dió íze révén az argán olaj kiváló édesítőszer, de szépészeti cikk is, bőrápolóként, hajbalzsamként is ismeretes, sőt, sokan pattanások kezelésére …

A sejtek az élővilág legkisebb, önálló életre képes élőlényei. A földön megtalálható összes élőlény sejtes szerveződésű, de megkülönböztetünk prokarióta és eukarióta sejteket. A prokarióta sejtek esetében a sejt nem tartalmaz sejtmagot, míg az eukarióta sejtek elkülönült sejtmaggal rendelkeznek és önálló membránrendszer található bennük. A legtöbb élőlény, a gombák, a növények …

Vért ritkán látunk, általában akkor, ha megvágtuk az ujjunkat, lehorzsoltuk a testrészeinket, vagy valamilyen kórházas, helyszínelős műsort nézünk a tévében. Sokan pedig iszonyodnak is a vértől, undorítónak tartják, főleg a szagát. Pedig nem kellene, hiszen ott kering az ereinkben, és az egész testünket ellátja oxigénnel, és az élet teljes formájával. …