Tudomány

Az üstökösöket már az ősi barlangrajzokon is ábrázolták több ezer évvel ezelőtt. Egyesek az égbolt kaméleonjainak is nevezik őket, mivel akár a fél égboltot is beteríthetik. Néha az üstökösök szabad szemmel láthatóan semmisülnek meg, vagy esnek darabokra. Valószínűleg a vizet, de lehet hogy magát az életet is az üstökösök hozták …

Napjainkban évről évre fedeznek fel új üstökösöket, előfordul, hogy évente akár húszat, vagy harmincat is. Az újonnan felfedezett üstökösök közül csak nagyon keveset, mindössze egyet-kettőt lehet szabad szemmel is megpillantani, a többit csak távcső segítségével láthatjuk. Azonban igazán fényes, városokból is jól látható üstökösöket csak öt, vagy tízévente lehet megpillantani …

A bolygók azok az égitestek, amelyek egy csillag körül keringenek, de a bolygók maguk nem csillagok. Minden bolygónak saját gravitációs tere van, érdekesség, hogy a legújabb szabályok szerint a Plútó már nem számít bolygónak, mert nincs saját gravitációs tere. A Merkúr a legkisebb átmérőjű, és egyben a Naphoz legközelebb levő …

A Holt-tenger a világ legsósabb tengere, de valójában nem is tenger, inkább tó, hiszen a többi tengertől tízszer sósabb. Ami igazán különlegessé teszi, hogy konkrét lefolyása nincs, azonban folyamatosan után töltődik a csapadéknak köszönhetően. Így könnyen ki lehet találni, hogy a víz elpárolog, hiszen más nem lehetséges, de a párolgáskor …

Amióta az emberiség tárgyakat juttat fel a világűrbe, már több mint 23 ezer objektum lehet fönt jelenleg, azonban ez korántsem biztos, hogy valós adat. Azon kívül, amit mi, az emberek feljuttattunk, még számos egyéb módon keletkező űrszemét keringhet a világűrben úgy, hogy bármikor veszélyt jelenthet bármelyik űrállomásra, műholdra, vagy akár …

A látszat ellenére a műholdak korántsem a gravitáció ellenében mozognak. Valójában folytonosan a Föld felé zuhannak, pontosan úgy, ahogy Sir Isaac Newton lepottyanó almája, amely a tudóst rávezette a nehézségi erő alaptörvényeire. A nagy különbség az alma és a műhold között, hogy az utóbbi rendkívül gyorsan mozog- mintegy 30 000km/h …

Az állati klónozás jóval bonyolultabb eljárás, mint a növények esetében, és korántsem elterjedt. Alkalmazhatóságát egerek esetében a genfi egyetem, juhoknál a cambcidge-i Állatfiziológiai Intézet, borjaknál a Calgary Egyetem kísérletei bizonyították. Segítségével belátható időn belül tömegesen lehet majd ritka, nagy tejhozamú teheneket vagy egyforma ízű és húsállagú marhákat tenyészteni. A sejtmagátültetésnek …

A kertészek már évszázadok óta növényi klónokat hoznak létre, valahányszor hajtást vágnak le egy muskátliról, rózsáról vagy bármilyen növényről. A gyökérről vagy szárról nyert dugványt-genetikailag, azonos egyedet- talajba, vagy komposztba ültetik, ahol hamarosan új növény fejlődik. A modern tudományos technikák lényegesen megnövelték a klónozás alkalmazási körét. Napjainkban számtalan dugványozással nem …

Az elmebetegek által elkövetett bűncselekmények viszonylag ritkák – legalábbis a törvény megítélése szerint. Ám az utcai rablótámadásért, erőszakos nemi közösülésért, gyilkosságért vagy csalásért letartóztatottak között évről évre szép számmal akadnak olyanok, akiknél valamilyen pszichológiai rendellenesség mutatható ki. A 19. században moral insanitvnek nevezték ezt a jelenséget, a mai szakmai szóhasználatban …

Az adófizetők évről évre milliárdokkal rövidítik meg a költségvetést azáltal, hogy a valóságosnál kisebb jövedelmet vallanak be és indokolatlanul nagy levonásokat számolnak el. Az ilyen módon eltulajdonított összeg valószínűleg jóval nagyobb, mint amit a fegyveres rablók vágnak zsebre. Mégis, aligha akad valaki, aki az efféle „fehérgalléros” kihágást valamely beteges elme …