Tudomány

Az asztrológia, ez az ősrégi tudomány (vagy áltudomány) a Nap, a Hold, a csillagok és a bolygók helyzetét és mozgását tanulmányozza, méghozzá abból a szempontból, hogy miként befolyásolják az ember személyiségét és életét. Kezdetei Babilonba. 4000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza, s mai híveinek száma tízmilliókban fejezhető ki. Lehetséges, hogy ma …

Egyes kutatók megpróbálták tudományos módszerekkel kideríteni, hogy jellemzők-e az emberek személyiségére azok a vonások, amelyeket a hagyományos asztrológiai felfogás az egyes asztrológiai jegyekben születetteknek tulajdonít. Michel Gauquelin francia statisztikus és pszichológus meglepő egybeesést talált „eminens” emberek választott foglalkozása és a születésük idején egy bizonyos pozícióban volt bolygó között. Mások bírálták …

A jövőt különbözőképpen tudakolhatjuk, így például a tealevelek elhelyezkedése alapján vagy egy pakli vetőkártya segítségével, vagy éppenséggel a tenyér vonalainak tanulmányozásával. A jósok és jövendőmondók ilyen kézzelfogható dolgokhoz folyamodnak, hogy megválaszolják klienseik jövőt firtató kérdéseit. A médiumok ezzel szemben pusztán saját különleges adottságaikra támaszkodva igyekeznek ráhangolódni a hozzájuk fordulók jövőjére …

Egyesek hisznek abban, hogy az olyan jelenségeket, mint a gondolatátvitel vagy a telekinézis (távoli tárgyak megmozdítása), egyfajta sugárzással lehel magyarázni, amelyet meghatározott gondolatra összpontosító emberek agya bocsát ki. Ezt semmiféle bizonyíték nem támasztja alá. A bűvésztrükkök jó ismerői nem egy mágusra, aki rendkívüli pszichikai adottságaival kérkedett, rá is bizonyították a …

A gondolat, hogy egyeseknek természetfeletti lelki vagy szellemi képességeik lehetnek, érthető módon nagyon vonzó. Elkápráztatott már „komoly” embereket is, például a detektívregény-író Sir Arthur Conan Doyle-t vagy a tudós Michael Faradayt. Az érzékeken túli észlelés (extrasensory perception. ESP) kérdésének eddigi legalaposabb vizsgálatát az amerikai Duke Egyetemen végezték el. J. B. …

Idegsejtjeink száma életünk során világra jöttünkkor a legnagyobb – több mint 100 milliárd -, de már abban a pillanatban csökkenni kezd. Egyéb szerveinkben az elhasználódott vagy elpusztult sejtek folyamatosan újakra cserélődnek, az idegsejtek azonban nem pótlódnak. Ez elég ijesztően hangzik, de csak ha nem gondolunk bele abba, hogy milyen mérhetetlenül …

Lévén az idegsejtek az agy információ feldolgozó képességének letéteményesei, az agykutatók figyelme elsősorban ezekre irányult. Mindamellett az idegsejtek számbeli kisebbségben vannak az őket körülvevő gliasejtekkel szemben: öt vagy tíz gliasejtre csak egy idegsejt jut. A magzati életben, az agy kialakulása során bizonyos gliasejtek mintegy állványzatként segítik az idegsejteket abban, hogy …

Az agy felszínét, kérgét milliárdnyi idegsejt alkotta szürke szövetállomány borítja. Ez az a „szürkeállomány”, amellyel a köznyelv az intelligenciát fejezi ki, jóllehet a több szürkeállomány, nem szükségszerűen jelent magasabb szinten álló intelligenciát. A szürkeállomány alatt (és mindenütt az idegrendszerben) fehérállománynak nevezett szövet található. A fehéres szín az e területeken levő …

Bizonyos agyi működések szempontjából egyik-másik állatfaj egyértelműen magasabb rendű az embernél. Az angolna, a lazac, a karibu és sokféle madár megdöbbentő navigációs képességről tesz tanúbizonyságot vándorlása során. A kutya- és macskatulajdonosok jól tudják, hogy ezeknek az emlősöknek a szaglása és a hallása jobb, mint az emberé. Az ilyen, az emberi …

Az agy fejlődése, miként egész testünké, egyetlen sejttel, a megtermékenyített petesejttel (zigótával) kezdődik. Bár ez a sejt olyan apró, hogy puszta szemmel szinte nem is látható, magában hordja az egész emberi szervezel kifejlődéséhez szükséges összes információt. A megtermékenyítés utáni 30. órában a zigóta kettéosztódik. Ezután mindkét utódsejt újra osztódik. A …