Általános (aspeeifikus) megelőző tevékenység A higiénés viszonyok javítása. A legelső egyértelmű tevékenység a szappannal történő kézmosás. Fertőző betegségek, még inkább járványok keletkezésében és terjedésében a higiénés viszonyoknak fontos szerepük van, s ezért a megelőzésben is jelentős tényezők. Nincs a higiénének egyetlen ága sem, amely ne kapcsolódnék szorosan a fertőző betegségek …
Érdekel a cikk folytatása? »Az egészségügyi ellátással kapcsolatos (nozokomiális) fertőzések
Nozokomiális fertőzésnek nevezik azokat a fertőzéseket, amelyek valamely egészségügyi intézményben keletkeztek, vagy egészségügyi ellátással kapcsolatosak. Például: fertőzés előfordulása olyan kórházi betegen, aki kórházi felvételekor nem volt fertőzött és nem volt a kérdéses betegség lappangási szakában sem. A nozokomiális fertőzések közé tartoznak azok a fertőzések is, amelyeket az érintett személy az …
Érdekel a cikk folytatása? »A járvány terjedésének kedvező feltételei
Közvetett mozgatóerők A járványfolyamat közvetett mozgatóerőinek vagy másodlagos tényezőinek azokat a természeti és társadalmi tényezőket nevezzük, amelyek önmagukban – tehát a három elsődleges tényező nélkül – nem okozhatnak fertőző betegségeket, de a járványfolyamat mindhárom elsődleges tényezőjére – kedvezően vagy kedvezőtlenül – hathatnak és ily módon a járványügyi helyzetet számottevően befolyásolják. …
Érdekel a cikk folytatása? »A fertőzés terjedése közvetett úton
Cseppfertőzés esetén a kórokozó a fertőzőforrás légutaiból a levegőbe jut s onnan kerül egy másik ember szervezetébe. A kórokozók legnagyobb számban köhögéskor és tüsszentéskor, kisebb mennyiségben egyszerű beszéd alkalmával nyálka- vagy izzadmánycseppekkel kerülnek a fertőzött szervezetből a levegőbe. A cseppfertőzés sok tényezőtől függ, így pl. a fertőző cseppek nagyságától, a …
Érdekel a cikk folytatása? »Járványügyi teendők fertőző betegségek előfordulásakor
A fertőző betegségek előfordulásakor végzendő teendők is három elsődleges tényezőre: a fertőzőforrás ártalmatlanná tételére, a fertőzés terjedési lehetőségének megakadályozására és amennyiben lehetséges, a fertőzés veszélyének kitett személyek védettségének növelésére irányulnak. Előbb a beteggel, majd a beteg környezetével kapcsolatos teendőket ismerjük meg. Teendők a beteggel. a) Korai diagnózis. Fertőző betegség előfordulásakor …
Érdekel a cikk folytatása? »A vérpályán keresztül terjedő (hematogén) fertőző betegségek
E betegségek kórokozói elsősorban a vérben telepszenek meg, ahová a bőrön át vérszívó vektorok közvetítésével kerülnek be és ahonnan ismét és kizárólag vérszívó vektorok közvetítésével terjednek tovább. Más természetes terjedési mód nincs. A hematogén betegségek kórokozóinak megvan a maguk terjesztője, pl. a maláriáé az Anopheles nemhez tartozó szúnyogok, a kiütéses …
Érdekel a cikk folytatása? »Állatokról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok, antropozoonózisok)
Az állatról emberre terjedő betegségek általában foglalkozási betegségnek tekinthető. A brucellózis pl. az állatgondozók, állatorvosok között gyakoribb, az ornithosis főként a baromfi-feldolgozó vállalatok alkalmazottait veszélyezteti. Az antropozoonózisok különböző módokon terjedhetnek. A fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés révén terjedhet pl. a brucellózis, a tularémia, az állatok harapása által a veszettség, elsősorban …
Érdekel a cikk folytatása? »A bélfertőzések és a légúti fertőzések
A bélfertőzések elleni küzdelem három irányú. Célja a fertőzőforrás semlegesítése, a terjedési lehetőségek elvágása és a szervezet ellenálló képességének fokozása. Ezeket szolgálja a betegek elkülönítése, a kórokozó-hordozók felkutatása és ártalmatlanná tétele, a legyek elleni védekezés, a megfelelő higiénés viszonyok megteremtése, jó ivóvíz és élelmiszerellátás, az emberek egészségügyi kultúrájának emelése, védőoltások …
Érdekel a cikk folytatása? »Emberről-emberre terjedő fertőző betegségek (antroponózisok)
A fertőző betegségek különbözőképpen csoportosíthatók, (pl. kórokozók, klinikai tünetek stb. alapján). Járványtani szempontból az olyan felosztás a legcélszerűbb, amelyekben az egy-egy csoportba sorolt betegségek általános járványtani sajátságai azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Ezt az elvet tekintetbe véve a fertőző betegségeket a következőképpen csoportosítjuk: A fertőzőforrás alapján két nagy csoportot különböztetünk …
Érdekel a cikk folytatása? »A fertőzött ember gyógyultan is fertőz
A fertőzőképesség többnyire a betegség (a tünetek) teljes kifejlődésének szakában a legnagyobb. Általában ekkor található a legtöbb kórokozó a beteg szervezetében, ezért ürülésük is nagyobb mérvű. Egyes betegségek klinikai tünetei is elősegítik, hogy sok kórokozójusson a külvilágba (pl. dizentériában a gyakori székletürítés, szamárköhögés esetén az erős köhögés stb.). A fertőző …
Érdekel a cikk folytatása? »