Tudomány

Egészséges kórokozó-hordozók azok az emberek, akik szervezetükben kórokozókat hordoznak és ürítenek anélkül, hogy a kérdéses betegségen látható tünetekkel átestek volna. Főleg azért lehetnek veszélyes fertőzőforrások, mert nem tudván fertőző állapotukról, megszokott életmódjukat korlátozás nélkül folytatják és ezáltal további fertőzések kiindulópontjai lehetnek. A kórokozó-ürítés – főleg bélfertőzésekben – szakaszos lehet, azaz …

A kisgyermekek gyakran mászkálnak négykézláb a talajon, ahonnan a kórokozók a kezükre, onnan pedig szájukba juthatnak. Fontos szerepe van a talajnak a sebfertőzések: a tetanusz és a gáz-üszök terjesztésében. E betegségek kórokozói lovak és a szarvasmarhák ürülékével jutnak a talajba, ahol spóráik hosszú ideig megmaradnak, s ezért a sebek szennyezése …

Ha a behatolt és elszaporodott kórokozót a szervezet védőgáttal (gyulladásos folyamat) veszi körül, és elhatárolja a többi szervtől, a betegség helyi jellegű (lokális) lesz. Ha a helyi védekező erők nem elegendők, a betegség általánossá válik (generalizálódik). Ebben az esetben is előfordulhat azonban, hogy a kórokozók a megtelepedés helyén maradnak, de …

Valamely fertőző betegség nagyobb számú vagy tömeges előfordulását a magyar nyelvben egy szóval fejezzük ki: „járvány”. Időbeli jellegzetességek. A fertőző betegségek előfordulásában időbeli eltérések is megfigyelhetők. a) Vannak betegségek, amelyek meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordulnak elő. Ezt a tulajdonságot hívják szezonális (évszakos) ingadozásnak. Hazánkban pl. a szalmonellózis és a …

A természeti és társadalmi tényezők között alapvető különbség, hogy a természeti tényezőket az ember nem, vagy csak részben irányíthatja, a társadalmi tényezők kedvező vagy kedvezőtlen hatása azonban emberi, társadalmi tevékenység eredménye. Némelykor azonban a társadalmi tényezők segítségével a természeti tényezők káros hatása is megszüntethető, vagy legalább csökkenthető (pl. a mocsarak …

Földünk legdélibb pontján található a kietlen jégmezőnek számító Antarktisz, vagy más néven a Déli-sarkvidék. Önálló kontinens ez, a kiterjedése 14 millió négyzetkilométer. Ember és állat nemigen lakja, csak néhány igénytelenebb növényfajta él meg a mostoha körülmények közt. A 18. század végén James Cook, a híres felfedező is eljutott a környékre, …

A járványfolyamat törvényszerűségeivel, a betegségek és járványok keletkezésével, terjedésével és megszűnésével foglalkozó tudomány. Kutatja azokat az okokat, amelyek betegségek keletkezéséhez vezetnek és vizsgálja mindazokat a körülményeket, amelyek azok terjedését, fennmaradását elősegítik, illetve befolyásolják. Feladata az is, hogy e törvényszerűségek feltárása alapján eljárásokat dolgozzon ki az egyes fertőző betegségek megfékezésére, megelőzésére, …

A közegészségtan különböző ágai sok fertőző betegség vonatkozásában elválaszthatatlanok a járványügyi munkától. Ezekről a társadalmi tényezők járványfolyamatra gyakorolt hatásának ismertetésekor lesz bővebben szó. A járványtani munkában az orvostudomány különböző ágazatain kívül egyéb tudományágaknak is fontos szerep jut. Ezek között igen jelentős a statisztika. Statisztikai módszerekkel tanulmányozzák a fertőző megbetegedések és …

A részletes járványtan egyenként foglalkozik a fertőző betegségekkel. Feladata, hogy minden egyes betegség járványfolyamatát tanulmányozza, tisztázza az erre ható tényezőket, s ezek alapján állapítsa meg a megelőzés és a védekezés módjait. A fertőző betegségek járványtani vizsgálatában különböző módszerek használatosak. Ezek közül a következőket említjük meg: a) A leíró (deskriptív) epidemiológia …

A vírusfertőzések diagnosztizálása ma még bonyolult és költséges feladat, ezért csak kevés laboratórium vállalkozhat rá. Az eljárások többsége több napot, vagy hetet vesz igénybe, így a vizsgálatok eredményei a diagnózis tisztázásában sok esetben csak utólagosan hasznosíthatók. A víruslaboratóriumba beküldött anyagból a vírusok kimutatására, vagy a beküldött vérsavóból a vírusspecifilcus ellenanyagok …