Tudomány

A pitagoreusok megfigyeléseik és számításaik alapján felismerték, hogy a Föld gömb alakú, továbbá hógy a Föld égitest az égitestek között. Ennek ellenére a bolygók mozgását „harmonikus”-nak hitték, ebből arra következtettek, hogy a bolygóknak a Földtől mért távolsága ugyanolyan arányban változik, mint a lant azonos feszítés alatt álló két húrjának a …

Anaximandrosz (i. e. 611-546) valószínűleg Thalész egyik tanítványa volt. Feltételezte, hogy a dolgok (tárgyak) bizonyos ősszubsztanciából (ősanyagból) ellentétes erők és anyagok tartós kiválasztódása által jönnek létre; az ősanyag pedig végtelen és örök. Itt is, miként Thalésznél, már megtalálható a polarizáltság, vagyis az ellentétek és a kiegészítés : ugyanabból az ősszubtanciából …

Görögországban az időszámításunk előtti második évezred közepén gazdag városállamok fejlődtek ki, amelyek tudományos és kulturális kapcsolatban álltak egymással. A fejlett kézművestermelés és a kiterjedt kereskedelem egyre több munkaerőt igényelt, melyet a görögök rablóhadjáratokkal vagy idegen emberek megvásárlásával szereztek be. A rabszolgák száma a görög társadalomban megközelítette a szabadokét. Athén virágkorában, …

A csillagos ég a maga ismételten visszatérő jelenségeivel ősidők óta izgatta elődeink képzeletét. Időszámításunk előtt mintegy 2000 évvel az ember elkezdte a csillagok és mozgásaik megfigyelését. Időszámításunk előtt 1970 körül Babilonban elkészült a csillagképek és állócsillagok jegyzéke. Itt ismerhető fel először az a törekvés, hogy a természeti törvényeket felfedezzék és …

Az ősemberek a természeti erőkkel védtelenül álltak szemben; s ösztönük azt parancsolta, hogy behódoljanak nekik. Kezdetben az ősember megszemélyesítette a természeti erőket, isteneknek, démonoknak tekintette azokat, és jóindulatukat áldozatokkal és imákkal próbálta megnyerni. Nincs jogunk mosolyogni ezen, mert ahol a tudás még nem terjedt el, ott mindig megjelenik a babonás …

A természet viszontagságaival és a reá támadó nagy erejű állatokkal folytatott harcban az ember – agyának segítségével – fokozatosan értelmes élőlénnyé változott. Megtanulta, hogy megfigyelje a dolgokat, a környezetében lejátszódó jelenségeket, s mindenekelőtt megtanulta, hogy megfigyeléseiből következtetéseket vonjon le, és hogy a későbbiek folyamán ezekhez tartsa magát. Gyümölcsöt és gyökereket …

Minden vízfolyásnak van forrása. A csermely hovatovább egy másik forrás vizével társul, majd további mellékerekkel találkozik, így a forrás patakocskává, majd folyóvá duzzad. Hajózhatóvá és hasznosíthatóvá válik; partjai mellett települések alakulnak ki. Más folyócskák, amelyeknek eredete hasonló volt, a folyókba torkollva hozzájárulnak ahhoz, hogy az folyammá dagadjon, s habjai már …

Az egyiptomi írás sokáig rejtély volt még a nyelvészek számára is. Már a 15. század óta próbálkoztak a megfejtésével, de eredmény nélkül, mivel az írás jeleket képírásként próbálták értelmezni. Azt gondolták, hogy minden egyes jel egy bizonyos szót, vagy kifejezést jelent. A hieroglifák mellett, az egyiptomiak a hieratikus írást is …

Az emberi szervezet egyik nélkülözhetetlen szerve az orr. Bizonyára már sokan találkoztak azzal a problémával, ha egy újszülött orra eldugul, bizony néha nem jön rá , hogy a száján is levegőhöz juthat (ezzel életveszélyes helyzetbe hozva önmagát). Születéskor a légvétel egyedüli eszköze az orrunk, így tehát, már a születés pillanatától …

Napjainkban sokan élnek közülünk abban a meghasonlottságban, amely olyan állapotot jelent, amikor a belső és a külső igazság már nem áll összhangban. Régi igazságot cipelünk magunkkal, amellyel külsőleg is azonosulunk. Belsőleg azonban ennek az igazságnak sok része már régóta nem helytálló a számunkra. Ennek a következménye pedig a nyugtalanság, a …