Vitaminok

A B5-vitamin – amit pantoténsavnak is neveznek – a B-vitaminok csoportjába tartozik. 1919-ben fedezte fel R.J. Williams, majd később, 1933-ban állította elő élesztőből. A B5-vitamin fő feladata az, hogy segít a sejteknek energiává lebontani a szénhidrátokat, zsírokat és fehérjéket, de ezen kívül még számos más szerepe is van. A B5-vitamin …

Számos étel nagyon jó K-vitamin forrás. A K-vitamin zsíroldékony vitamin, tehát akkor szívódik fel, ha zsírokkal társítva fogyasztjuk. Nagyon fontos, hogy elegendő legyen belőle a szervezetünkben, különösen például baleset után, lábadozás idején. A K-vitamin különösen fontos a szervezet felépüléséhez és öngyógyításához. Segít a véralvadásban, védi a szívet és szerepet játszik …

Mint már korábban szó volt róla, az A-vitamin zsírban oldódó vitamin, karotinoid származék, azaz retinol, jobb esetben ezt a táplálékkal visszük be, mely utána gyakorlatilag teljesen felszívódik. A protvitaminok vitaminná alakulnak át, ezután a béta-karotin, valamint a karotinok egy biztos része alakul retinollá. Ezek mind fontos szerepet töltenek be az …

A tudomány csak az 1910 –es évek táján nőtte ki annyira magát, hogy az addigi tapasztalatokat összegezze. Ekkor mutatták ki, hogy a tápláléknak alapul szolgáló anyagokon kívül még szükség van az ásványi sókra és vízre éppúgy, mint más járulékos anyagokra. A vitaminok elnevezése Kazimierz Funk biokémikus nevéhez kötődik, a gyűjtőnevet …

Az A-vitamin nemcsak abban segít, hogy lássunk a sötétben. Segíti a fehér vérsejtek előállítását s működését, részt vesz a csontképzésben, szabályozza a sejtek növekedését és osztódását. Ez utóbbi miatt sok kutató kereste az összefüggést az A-vitamin és a rák között, vizsgálva, hogy béta-karotin (elővitamin, ami A-vitaminná az emésztőrendszerben alakul át) …

Szervezetünknek a zavartalan működéshez többféle B vitaminra is szüksége van. Nézzük ezek közül a legfontosabbakat, és vizsgáljuk meg, mennyi belőlük a szükséges napi bevitel, milyen élelmiszerekben találhatóak, és milyen tünetei vannak a hiányuknak, ill. a túladagolásuknak. B1/ tiamin/: naponta 1,2-1,8 mg a szükséges bevitel. Legnagyobb mértékben az élesztő, hús, bab, …

G-vitamin, vagy másként B2-vitamin. Egy vitamin, ami riboflavin néven is ismert. Mivel a B-vitaminok csoportjába tartozik, nem raktározódik el a szervezetben, nem halmozódik fel, így folyamatosan pótolni kell. Az utánpótlásról úgy gondoskodhatunk, ha sok tejterméket (tejet és sajtokat), vagy sok zöldséget fogyasztunk. Kiváltképp a hüvelyes és leveles zöldségek (spenót, saláta) …

A B12-vitamint a vérszegénység egyik fajtája kapcsán fedezték fel. Az 1840-es években derült ki, hogy e betegségre a gyógyír egy olyan anyag, amelyet a máj és kivonata tartalmaz, ám amely csak a gyomorsavval együtt fejti ki hatását. Ma már tudjuk, hogy ez az anyag a B12-vitamin, és 1948 óta viseli …

A vitaminok bár a minden napi életünk része, csak 100 éve tudjuk, mennyire nélkülözhetetlenek, hogy életben legyünk és hogy egészségesen éljünk. A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet működéséhez, a növekedéshez, a sejtek szövetek regenerációjához, és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség megőrzéséhez. A vitaminok önmagukban nem jelentenek energiaforrást. …

Régen folátként is emlegetett folsav vízben oldódó vitamin. A folsavnak nagyon fontos szerepe van a szervezetben. A folsav B-vitamin-csoport tagja, amely a szervezet létfontosságú vitaminjai foglalja magában. A folsav alapvető szerepet játszik a sejten belüli anyagcsere-folyamatokban, különös tekintettel a DNS láncot felépítő molekulák előállítására. Kiemelten fontos a várandós édesanyáknál. Főleg …