Tag Archives: álom

Az alkat részben öröklött tényezőkön alapszik, azonban az élő szervezet további fejlődésének ezek csupán kezdeti alapját képezik. Az élet során az egyes szervek, szervrendszerek működésük minőségi és mennyiségi eltérése következtében a többihez viszonyítva erőteljesebben vagy éppen gyengébben fejlődnek. Ez okozza azt a jelenséget, hogy az életkor előrehaladásával ugyanaz a szervezet …

Állat-egészségügyi szempontból aggályos és kedvezőtlen, ha a keveréktakarmányt vagy az állatok napi takarmányadagját nem megfelelően állítják össze, jóllehet a takarmány összetétele kifogástalan. Ugyancsak kedvezőtlen az etetési technológiától, az etetés módjától való eltérés, még kifogástalan minőségű takarmány esetén is. A takarmánykeverő üzemek higiéniai védelmét az állattartó telepekéhez hasonlóan szükséges megoldani. Rendkívül …

A takarmány-alapanyagok, a szemes takarmányok termesztése vagy raktározása során gondot jelenthet a penészgombák (Acremonium, Alternaria, Chaetomium, Fusarium, Helminthosporium, illetve Absidia, Aspergillus, Mucor, Penicillium, Rhizopus) megjelenése, elszaporodása a takarmányban. Ilyenkor a penészgombák jelentős mennyiségű növényi táplálóanyagot használnak fel elszaporodásukhoz, ami gazdasági kárt okoz. Más esetben csökkentik a vetőmag csírázóképességét, megtámadják a …

Ilyen esetben a tehénállásokat úgy kell kialakítani, hogy az állat közvetlenül a trágyacsatornába ürítsen; innen a trágyát mechanikus úton távolítják el. A padozat lejtése 3-4%-os, ami elősegíti a vizelet elfolyását, a padozat mielőbbi felszáradását. Sertésistállókban a megfelelő higiéniai állapot biztosítása nagymértékben függ attól, hogy az állatok megszokják a trágyázótérre való …

Az almos padlók tömör felületén 5-10 cm-es vastagságban szalmát, fűrészport, faforgácsot (nedvszívás) alkalmaznak, ezt az alomanyagot meghatározott időközönként cserélik. Az alom nélküli padlók tömör felülete jelenti az állat számára a pihenőhelyet, ezért célszerű meleg padlót alkalmazni. Ennek lejtése a trágyalécsatorna felé 1-3%-os lehet, így kötött tartású tehénistállókban elkerülhető a hüvely- …

A tetők fedésére szerves (nád, zsúp, fagyapot lemez) vagy szervetlen anyagokat (cserép, pala, hullámpala) széles körben használnak. A szerves anyagok nem a legmegfelelőbbek, mert a nedvesség hatására penészedés indul meg, így nem időtállóak, tönkremennek. A padozat szerepe a régebbi istállókban kevésbé volt meghatározó tényező az állattartásban, mert rendszeres almozás esetén …

Az istálló tetőszerkezete két részből áll: az egyik a födém, amely a hőszigetelést és a teherhordást, a másik a tetőhéjazat, amely a csapadékvédelmet biztosítja. E két elem gyakran egybeépített, ún. tetőfödém, amely különböző szerkezeti elemekből és rétegekből tevődik össze, és együttesen oldja meg az előzőekben említett funkciókat. A födém hőszigetelése …

A lábazatfal szigetelése fölött áll a felmenőfal, amelynek fontos szerepe az istálló légterében a megfelelő hő- és páraforgalom fenntartása. Megfelelőek azok a felmenőfalak, amelyek jó hőszigeteléssel és megfelelő hőkapacitással rendelkeznek, rajtuk keresztül páralecsapódás nélkül érvényesül a páradiffúzió, és a rágcsálók nem tudják megrongálni. A nyílászáró szerkezetek közül az ajtók szerepe …

A hagyományos térelhatároló szerkezetek (kő, tégla, beton, vályog) nagy hőtároló képességgel rendelkeznek, így a környezeti hőmérsékletváltozásait periodikus késéssel és értékben elmaradva közvetítik a belső tér felé. A hőfok-kiegyenlítődés annál később jön létre, minél nagyobb a határoló szerkezet tömege, illetve sűrűsége. A hőkésleltetés kedvező az istálló mikroklímájára. Az ún. könnyűszerkezetek esetén …

A tömbösített, a félig tömbösített vagy az ún. pavilon rendszerű épülettípusok előnyökkel és hátrányokkal egyaránt rendelkeznek, így nincs „általában jó épület” (Kovács, 1990). A választást mindig meghatározza az állat faja, a termelés célja és a termelés gazdaságossága. Az állattartó telepek vízellátása, az itatóvíz minősége és mennyisége, fertőzésmentessége rendkívül fontos, alapvető …