A biológiai ágensek között kell megemlítenünk a különböző vírusokat, baktériumokat, gombákat, parazitákat stb., amelyek, mint élő szervezetek, képesek a szervezet megbetegítésére. Egyes baktériumok rendelkeznek exo- vagy endotoxin-termelő képességgel, az így létrejött fertőzést toxiko-infekciónak nevezzük. A fizikai kórokok között számításba vehetők a mechanikai okok (húzás, nyomás, hajlítás, csavarás stb.), amelyek erőművi …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: A röntgensugárzás káros hatása
A napfényben előforduló ibolyántúli sugarak nagy adagban denaturálják a fehérjéket, elpusztítják a sejteket és a baktériumokat, mérsékelt dózisban azonban rendkívül hasznosak. Közvetlen káros hatásuk bőrgyulladásban nyilvánul meg, amely súlyos, elhalásos formájú is lehet, kísérő jelenség ugyanitt a kóros pigmentáció (melanin-túltermelés). Az ún. fotodinamikus anyagok fokozzák a fény iránti érzékenységet. Ilyenek …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Az A-vitamin hiánya
A levegő nagy vagy kicsiny relatív páratartalma hajlamosít bizonyos betegségek (nyálkahártyahurut vagy -kiszáradás) kialakulására. A külső kóroki tényezők sorában megemlítjük azokat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az állatok termelését, szaporodását. A takarmány csökkent mangántartalma zavart okoz az ivarzásban, a fogamzásban, a tejtermelésben és az utódok életképességében. A mangánhiány csökkenti a tyúkok tojástermelését, …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Külső tényezők
A test nagymértékben szennyezett az almon való hosszú elfekvés miatt. A szaruképletek repedezettek, hasadtak vagy hiányosak lehetnek. A beteg állaton a látható nyálkahártyák szárazak, fénytelenek, felületükön hólyagok vagy kimaródások (hámhiányok) lehetnek, a felületet lepedék vonhatja be. A természetes testnyílásokból ürülhet vér, genny, nyál vagy más váladék. Betegség esetén megváltozhat a …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Ammóniaegyensúly
A nagy ammóniakoncentráció gyakran vezet felfúvódáshoz, melynek oka a jelentős gázfelszabadulás, valamint a kialakuló bendőatónia. Az ammóniatúlsúly miatt a szükséges bendőmikroflóra pusztul, rothasztó fajok (E. coli, Proteus stb.) szaporodnak el. Mivel így csökken a normál mikroflóra mennyisége és tevékenységének mértéke is, kevesebb illó zsírsav képződik. Ez tovább növeli az amúgy …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: külső és belső kórokozók
Az egészséges szervezetet érő hatásokra bekövetkező kedvezőtlen változások, a homeosztázis megbomlása, csökkenti a szervezet teljesítőképességét, súlyosabb kórfolyamatok esetén bekövetkezhet az állat elhullása is vagy felmerülhet a kényszervágás igénye. Az egészség és a betegség is életjelenség, közöttük nem húzható éles határ, fokozatos az átmenet, egyidejűleg van jelen a károsító tényezők belső …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Homeosztázis jellemzése
Az állatfajok, -fajták, -populációk és -egyedek az őket körülvevő és folyamatosan változó környezettel dinamikus, a változásokhoz alkalmazkodó egyensúlyi állapotban vannak. Az egészséges szervezet képes arra, hogy alkalmazkodási, szabályozási, védekező mechanizmusainak segítségével kivédje, kiegyenlítse a rá háruló különböző ingerek hatását. Mindennek azonban határt szabnak a szerzett, valamint az öröklött tulajdonságok, bár …
Érdekel a cikk folytatása? »Gyógynövény: Kapor
Már a kőkori ember is tudta, hogy ételei ízletesebbek, ha bizonyos füvekkel együtt süti, főzi, pörköli. Hazánkban már Mátyás király korában is nagy bőségben fogyasztottak „fűszerszámokat”, de körük akkor bővült igazán, amikor a török vándorkereskedők a földművelő népet is rávették a keleti fűszerek használatára. Egy 1601-ből származó szakácskönyv a jól …
Érdekel a cikk folytatása? »Autizmus
Ritkán fordul elő, hogy egy autista gyerek bejusson a normál általános iskolába, vagyis iskolaérettnek nyilvánítsák. Ők abból a kétharmadból kerülnek ki, akik meg tanulnak egy magasabb szinten beszélni. A tisztán autisták értelmi képességeik jók, de mindenképpen sajátos nevelést, oktatást, törődést igényelnek. Vannak közöttük olyanok, akik elvégzik az általános iskolát, a …
Érdekel a cikk folytatása? »Gyógynövény: Porcsin keserűfű
A madárkeserűfűnek és disznópázsitnak is nevezett porcsinkeserűfű (Polygonum aviculare) utak mentén és száraz réteken terem. A talajon elterülő, erősen szétágazó egyéves növény kb. 50 cm hosszú, szívós hajtásain barna hártyás hüvely veszi körül az izeket, 1 -5 centiméteres levelei lándzsa alakúak. Egész nyáron virágzik, csomóban álló apró virágai zöldesfehérek. Gyógyászati …
Érdekel a cikk folytatása? »