A test nagymértékben szennyezett az almon való hosszú elfekvés miatt. A szaruképletek repedezettek, hasadtak vagy hiányosak lehetnek. A beteg állaton a látható nyálkahártyák szárazak, fénytelenek, felületükön hólyagok vagy kimaródások (hámhiányok) lehetnek, a felületet lepedék vonhatja be. A természetes testnyílásokból ürülhet vér, genny, nyál vagy más váladék. Betegség esetén megváltozhat a …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Ammóniaegyensúly
A nagy ammóniakoncentráció gyakran vezet felfúvódáshoz, melynek oka a jelentős gázfelszabadulás, valamint a kialakuló bendőatónia. Az ammóniatúlsúly miatt a szükséges bendőmikroflóra pusztul, rothasztó fajok (E. coli, Proteus stb.) szaporodnak el. Mivel így csökken a normál mikroflóra mennyisége és tevékenységének mértéke is, kevesebb illó zsírsav képződik. Ez tovább növeli az amúgy …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: külső és belső kórokozók
Az egészséges szervezetet érő hatásokra bekövetkező kedvezőtlen változások, a homeosztázis megbomlása, csökkenti a szervezet teljesítőképességét, súlyosabb kórfolyamatok esetén bekövetkezhet az állat elhullása is vagy felmerülhet a kényszervágás igénye. Az egészség és a betegség is életjelenség, közöttük nem húzható éles határ, fokozatos az átmenet, egyidejűleg van jelen a károsító tényezők belső …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Homeosztázis jellemzése
Az állatfajok, -fajták, -populációk és -egyedek az őket körülvevő és folyamatosan változó környezettel dinamikus, a változásokhoz alkalmazkodó egyensúlyi állapotban vannak. Az egészséges szervezet képes arra, hogy alkalmazkodási, szabályozási, védekező mechanizmusainak segítségével kivédje, kiegyenlítse a rá háruló különböző ingerek hatását. Mindennek azonban határt szabnak a szerzett, valamint az öröklött tulajdonságok, bár …
Érdekel a cikk folytatása? »Gyógynövény: Kapor
Már a kőkori ember is tudta, hogy ételei ízletesebbek, ha bizonyos füvekkel együtt süti, főzi, pörköli. Hazánkban már Mátyás király korában is nagy bőségben fogyasztottak „fűszerszámokat”, de körük akkor bővült igazán, amikor a török vándorkereskedők a földművelő népet is rávették a keleti fűszerek használatára. Egy 1601-ből származó szakácskönyv a jól …
Érdekel a cikk folytatása? »Autizmus
Ritkán fordul elő, hogy egy autista gyerek bejusson a normál általános iskolába, vagyis iskolaérettnek nyilvánítsák. Ők abból a kétharmadból kerülnek ki, akik meg tanulnak egy magasabb szinten beszélni. A tisztán autisták értelmi képességeik jók, de mindenképpen sajátos nevelést, oktatást, törődést igényelnek. Vannak közöttük olyanok, akik elvégzik az általános iskolát, a …
Érdekel a cikk folytatása? »Gyógynövény: Porcsin keserűfű
A madárkeserűfűnek és disznópázsitnak is nevezett porcsinkeserűfű (Polygonum aviculare) utak mentén és száraz réteken terem. A talajon elterülő, erősen szétágazó egyéves növény kb. 50 cm hosszú, szívós hajtásain barna hártyás hüvely veszi körül az izeket, 1 -5 centiméteres levelei lándzsa alakúak. Egész nyáron virágzik, csomóban álló apró virágai zöldesfehérek. Gyógyászati …
Érdekel a cikk folytatása? »Gyógynövény: Levendula
A földközi-tengeri országokban virágzáskor csodás látványt nyújtanak a szélben ringó levendulamezők. Itthon nem szoktunk még hozzá, hogy a levendula molyűzésen kívül másra is jó, sőt akár a konyhában is felhasználható. Nálunk még kuriózumnak számít a levendulaméz, de a portugál és francia eredetű áru mellett már a Csongrád és Békés megyei …
Érdekel a cikk folytatása? »Homeopátiás szerek: Belladonna
A Belladonna, az az a maszlagos nadragulya a burgonya félék családjába tartozó növény. Az őstinktúrát a virágzás idején az egész növényből készítik, hatóanyagainak többsége a levelekben található. Főként paraszimpatikus hatású alkaloidákat tartalmaz: kiemelten atropint, valamint hioszciamint, szkopolamint. Négy nagy területen hatékony: Lázas és gyulladásos betegségeknél, a nyálkahártyákon, a szív- és …
Érdekel a cikk folytatása? »Rekeszizom-sérv
Ennél a nem is olyan ritka betegségnél a gyomor egy része a mellüregbe türemkedik azon a nyíláson keresztül, amelyen át a nyelőcső a hasüregbe lép. Emiatt a gyomorsav visszaáramolhat a nyelőcsőbe, s ez (a fekvéstől csak rosszabbodó) idült gyomorégést, emésztési zavarokat, felfúvódást, égető hát-, és torokfájást okozhat, bár sok esetben …
Érdekel a cikk folytatása? »