Tag Archives: betegség

A szemészeti megbetegedésekhez gyakran társulhat fehérje és vitamin anyagcsere-zavar. Ezeket az elváltozásokat megfelelő étrenddel kedvezően tudjuk befolyásolni. A-vitamin-hiány Az A-vitamin-hiány kötőhártya-kiszáradást, szaruhártya-lágyulást stb. okozhat. Kötőhártya-kiszáradást figyeltek meg A-vitamin-hiányosan táplált csecsemőknél. Ugyancsak ismeretes az A-vitaminózis és a farkasvakság közötti összefüggés. Tejet, tojást, vajat és zöldségféléket nem fogyasztó embereknél egy hónap alatt …

Ahogyan a gyermek növekszik, fejlődik, megtanulja felismerni mi az az”én” – a saját testét, és még mindent, ami beletartozik. Egy tökéletesen működőképes immunrendszer megismeri, hogy mi az „én” és mi nem az, és sohasem támad meg, (nem indít immuncsapást) semmi ellen, ami az „én”-hez tartozik. Néha azonban előfordul, hogy elromolnak …

Az idült vesegyulladás étrendi kezelésében a cél kitolni az időpontot, amikor a teljes veseelégtelenség bekövetkezik. Szigorú étrendi megszorítás nem szükséges, mert csökkenti a beteg életkedvét, és amellett hiánytartalmak kifejlődéséhez vezethet. A gyakran javasolt szigorú só- és fehérjementes étrend semmiképp sem helyes. A fehérjét akkor kell megszorítani, ha a maradéknitrogén emelkedett. …

Az étrend nyersanyagait úgy válogatjuk össze, hogy azok sok káliumot és magnéziumot, illetve kevés nátriumot tartalmazzanak. A naponta mintegy 300-500 mg magnéziumot és 3,5-4 g káliumot fogyasszon a beteg, de a nátriumfogyasztása ne emelkedjék lényegesen. Az energiában és zsírban szegényebb diétát a betegeknek kórházi kezelésük után a továbbiakban is tartani …

A diéta jellemzője a kálium- és magnézium gazdagság, valamint a nátrium- és zsírszegénység. A betegség első két napjában csak kálium- és magnézium gazdag gyümölcsleveket kap a beteg. A savanykás ízű gyümölcslevek jobban oltják a szomjúságot. A diétát ezután az étrend folyékony-pépes változatával folytatjuk, úgy, hogy kb. 5040 kJ (1200 kcal) …

A betegség gyógyélelmezésében a fehérje- és szénhidrát gazdag étrendet adjuk. Az étrend energiaértékét 12 600-14 700 kJ (3000-3500 kcal) kell emelni, ha a beteg közben dolgozik is. Az étrendben adjunk 110-140 g fehérjét, ennek felét állati eredetű fehérjéből. Zsírból 1 g-ot adhatunk testsúly kg-onként, de a napi fogyasztás semmi esetre …

Vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) étrendje A diétában fő szempont, hogy a beteg salakszegény táplálékot kapjon. Ez a vékonybélben könnyen felszívódik, és már csak kevés olyan anyag kerül a vastagbélbe, amely ingerelhetné nyálkahártyáját. Az étrend a tápanyagok közül fehérjéket és vitaminokat bőségesen tartalmazzon. A szükséges diéta a zsírszegény étrend rost- és fűszerszegény, …

A járványfolyamat fennmaradásának feltétele, hogy a kórokozó elhagyja a fertőzött szervezetet (a fertőzőforrást), s abból közvetlenül, vagy a külső környezetén át valamilyen alkalmas tényező közvetítésével más élő szervezetbe jusson. A fertőzött szervezetet a kórokozók általában ugyanazon az úton hagyják el, mint amelyiken bejutottak. Ennek megfelelően a kórokozók a légutak váladékaival, …

A heveny bélhurut (akut enteritisz) étrendje Heveny bélhurut diétás kezelését 24 órai koplaltatással vezetjük be. Nagy gondot kell fordítani az elveszett folyadék és só pótlására. A beteggel keserű, sós teát itatunk, majd a koplaltatás befejeztével sózott, zsírban szegény levest, nyáklevest, lisztlevest, sós vízben főtt burgonyát adunk. Igen jó hatású a …

A fekélybetegek diétájának alapelve részben a kímélet, ezért az étrend folyékony-pépes, illetve rost- és fűszerszegény formáját adjuk, a beteg állapotától függően. Ugyanakkor igen lényeges a szükséges energia-, fehérje-, zsír- és vitaminmennyiség. Régebben az ulkuszbetegség diétás étrendjeit római számokkal jelölték. Így beszéltünk „Ulkusz-I, -II, -III, -IV” diétákról. Az „ Ulkusz-I” diéta …