Tag Archives: betegség

A fertőző betegségek különbözőképpen csoportosíthatók, (pl. kórokozók, klinikai tünetek stb. alapján). Járványtani szempontból az olyan felosztás a legcélszerűbb, amelyekben az egy-egy csoportba sorolt betegségek általános járványtani sajátságai azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Ezt az elvet tekintetbe véve a fertőző betegségeket a következőképpen csoportosítjuk: A fertőzőforrás alapján két nagy csoportot különböztetünk …

A fertőzőképesség többnyire a betegség (a tünetek) teljes kifejlődésének szakában a legnagyobb. Általában ekkor található a legtöbb kórokozó a beteg szervezetében, ezért ürülésük is nagyobb mérvű. Egyes betegségek klinikai tünetei is elősegítik, hogy sok kórokozójusson a külvilágba (pl. dizentériában a gyakori székletürítés, szamárköhögés esetén az erős köhögés stb.). A fertőző …

Fertőző betegségek létrejöttéhez három tényező szükséges: fertőzőforrás, a fertőzés terjedésének lehetősége, és fogékony emberi szervezet. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, fertőző betegség nem jöhet létre, illetve a járványfolyamat megszakad. Ezért e tényezőket a járványfolyamat „közvetlen ” mozgatóerőinek vagy elsődleges tényezőinek nevezzük. Az elsődleges tényezőkre az ember természetes és mesterséges környezetéből …

Egészséges kórokozó-hordozók azok az emberek, akik szervezetükben kórokozókat hordoznak és ürítenek anélkül, hogy a kérdéses betegségen látható tünetekkel átestek volna. Főleg azért lehetnek veszélyes fertőzőforrások, mert nem tudván fertőző állapotukról, megszokott életmódjukat korlátozás nélkül folytatják és ezáltal további fertőzések kiindulópontjai lehetnek. A kórokozó-ürítés – főleg bélfertőzésekben – szakaszos lehet, azaz …

A kisgyermekek gyakran mászkálnak négykézláb a talajon, ahonnan a kórokozók a kezükre, onnan pedig szájukba juthatnak. Fontos szerepe van a talajnak a sebfertőzések: a tetanusz és a gáz-üszök terjesztésében. E betegségek kórokozói lovak és a szarvasmarhák ürülékével jutnak a talajba, ahol spóráik hosszú ideig megmaradnak, s ezért a sebek szennyezése …

Valamely fertőző betegség nagyobb számú vagy tömeges előfordulását a magyar nyelvben egy szóval fejezzük ki: „járvány”. Időbeli jellegzetességek. A fertőző betegségek előfordulásában időbeli eltérések is megfigyelhetők. a) Vannak betegségek, amelyek meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordulnak elő. Ezt a tulajdonságot hívják szezonális (évszakos) ingadozásnak. Hazánkban pl. a szalmonellózis és a …

A természeti és társadalmi tényezők között alapvető különbség, hogy a természeti tényezőket az ember nem, vagy csak részben irányíthatja, a társadalmi tényezők kedvező vagy kedvezőtlen hatása azonban emberi, társadalmi tevékenység eredménye. Némelykor azonban a társadalmi tényezők segítségével a természeti tényezők káros hatása is megszüntethető, vagy legalább csökkenthető (pl. a mocsarak …

A járványfolyamat törvényszerűségeivel, a betegségek és járványok keletkezésével, terjedésével és megszűnésével foglalkozó tudomány. Kutatja azokat az okokat, amelyek betegségek keletkezéséhez vezetnek és vizsgálja mindazokat a körülményeket, amelyek azok terjedését, fennmaradását elősegítik, illetve befolyásolják. Feladata az is, hogy e törvényszerűségek feltárása alapján eljárásokat dolgozzon ki az egyes fertőző betegségek megfékezésére, megelőzésére, …

A közegészségtan különböző ágai sok fertőző betegség vonatkozásában elválaszthatatlanok a járványügyi munkától. Ezekről a társadalmi tényezők járványfolyamatra gyakorolt hatásának ismertetésekor lesz bővebben szó. A járványtani munkában az orvostudomány különböző ágazatain kívül egyéb tudományágaknak is fontos szerep jut. Ezek között igen jelentős a statisztika. Statisztikai módszerekkel tanulmányozzák a fertőző megbetegedések és …

A részletes járványtan egyenként foglalkozik a fertőző betegségekkel. Feladata, hogy minden egyes betegség járványfolyamatát tanulmányozza, tisztázza az erre ható tényezőket, s ezek alapján állapítsa meg a megelőzés és a védekezés módjait. A fertőző betegségek járványtani vizsgálatában különböző módszerek használatosak. Ezek közül a következőket említjük meg: a) A leíró (deskriptív) epidemiológia …