Amit eszel, azzá leszel: a candida A candidiasis a fejlett országok legújabb népbetegsége, legfőképpen a civilizációnak köszönhető helytelen táplálkozás miatt. A candida albicans nevű élesztőgomba a szervezetben természetes módon jelen van, a bélben, a szájban, a nyelőcsőben és a torokban is megtalálható. Egészen addig nem okoz semmilyen problémát, amíg immunrendszerünk …
Érdekel a cikk folytatása? »Hogyan hat a tévé a gyermekekre?
Joshua Meyrowitz szociológus szerint a televízió elmossa a gyermek és felnőttkor határvonalát. Pár évtizeddel ezelőtt a gyerekek a legtöbb családban szinte semmit sem tudtak a felnőttek bizonytalanságairól, félelmeiről, szexuális tevékenységéről, a szülővé válás gondjairól, manapság viszont a felnőtteknek szóló televíziós műsorok görbe tükrén át úgyszólván belülről szemlélhetik a felnőttek világát. …
Érdekel a cikk folytatása? »A szamburu népcsoport
A szamburu népcsoport az egyenlítő környékén él Kenya területén, a maszájok rokonainak mondják őket. Félnomád pásztorok, szarvasmarhát, kecskét, tevét tartanak. Elsősorban tejen élnek, néha tehénvérrel keverve. Húst inkább csak különleges alkalmakkor esznek. Gyökerekből, kérgekből főznek levest, és ha olyan helyen tartózkodnak, ahol zöldségek nőnek, akkor azt is megeszik. A hagyományos …
Érdekel a cikk folytatása? »A pigmeusok
A pigmeusok közé többféle etnikum tartozik. A bambuti, batwa, bayaka és bagyeli törzsek mind egy kiterjedt területen élnek, Közép- és Nyugat-Afrikában, Kongó, Kamerun, Gabon, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Burundi és Uganda területén. Sok helyütt első őslakosnak számítanak. A különböző pigmeus népcsoportok különböző nyelveket is beszélnek. Bár vannak szavak, amelyek közösek, arra …
Érdekel a cikk folytatása? »Az ibo népcsoport
Nigéra népességének legnagyobb részét három népcsoport alkotja: a jorubák, a hausák és az ibók. Nem meglepő, hogy a Közép-Afrikára jellemző hőség meghatározza a bennszülött népek ruhaviseletét. Az ibók serdülőkorig alig valamit vagy semmit nem viselnek. Ezután a férfiak ágyékkötőt és bő pólót hordanak, a nők pedig különféle lepeldarabokba csavarják testüket …
Érdekel a cikk folytatása? »A kínai civilizáció
A civilizációknak nincsenek egyértelmű határaik, folyamatosan fejlődnek. A tudósok egyetértenek abban, hogy a 12 fő civilizációból ma már 7 nem létezik. Ezek a következők: egyiptomi, mezopotámiai, klasszikus, krétai, közép- amerikai, bizánci, Andok- vidéki. A jelen civilizációi pedig a kínai, japán, nyugati, iszlám; hindu. Nem teljesen egyértelmű a tudósok álláspontja az …
Érdekel a cikk folytatása? »A mandinka népcsoport
A mandinka népcsoport Nyugat-Afrikában él, Szenegál, Gambia, Guinea-Bissau és Guinea-Conakry területén, illetve Burkina Faso-ban, Malin és Elefántcsontparton. Nyugat-Afrika egyik legnagyobb népcsoportja körülbelül 11 millió fővel. Malinke vagy mandinko néven is emlegetik őket. Kultúrájuk hagyományokban, zenében, rítusokban gazdag. Legtöbben földművelők, mogyorót, rizst, kölest, kukoricát, édesburgonyát termesztenek és kecskét tartanak. Mivel elsősorban …
Érdekel a cikk folytatása? »A maszájok
A maszájok valaha Kelet-Afrika síkságait uralták, híres pásztorkodó és harcos népként, bár ez a rangjuk idővel elhalványult. A maszájok számára a szarvasmarha a legfontosabb, ételként pedig a tej és a hús a legértékesebb. Régebben csak a pásztorokodásból megéltek, más ételféleségekhez csere által jutottak, ma már viszont növényt is kell termeszteniük. …
Érdekel a cikk folytatása? »A fulanik
A nyugati-afrikai fulaniké a legnagyobb nomád népcsoport a világon. Magukba olvasztottak egy sor más népet is, mialatt az iszlám vallás tért hódított. A fulanik eredete vitatott, sokan úgy tartják, hogy észak-afrikai vagy arab eredetűek, világosabb bőrük és kevésbé göndör hajuk alapján. Jóllehet újabb kutatások azt mutatják, hogy észak-afrikai és szub-szaharai …
Érdekel a cikk folytatása? »A dogon népcsoport
A dogonok a sziklás hegyekben laknak Burkina Faso területén és Mali délkeleti részén. Afrika más népcsoportjaiból azzal tűnnek ki, hogy saját kultúrájukat megőrizték és tovább vitték még az iszlám hódítása idején is. Az 1930-as évekig a külvilágtól teljesen elszigetelve éltek, és minden külső hatásnak ellenálltak. Szájhagyomány szerint a Niger folyó …
Érdekel a cikk folytatása? »