A visszatükrözés formája a kölcsönhatásban álló testek strukturális felépítésének sajátosságától és szintjétől függ. A visszatükrözés tartalma pedig abban jut kifejezésre, milyen változások mentek végbe a visszatükröző tárgyban, és ezek a hatást gyakorló tárgy vagy jelenség milyen aspektusait reprodukálják. A visszatükrözési folyamatok az információ átadásának és feldolgozásának folyamatai. Az anyag strukturális …
Érdekel a cikk folytatása? »Milyen kölcsönviszony áll fenn az információ és a visszatükrözés között?
A heterogenitáson, vagy másképp fogalmazva, a közlés forrásában adott választási lehetőségek sokféleségén alapul az információ mennyiségi értékelése. Minél szélesebb a választás lehetősége, annál meghatározatlanabb a kimenetele. A választás eredményeiről szóló közlésnek meg kell szüntetnie ezt a meghatározatlanságot. Minél nagyobb fokú meghatározatlanságot szüntet meg az adott közlés, annál több információt tartalmaz. …
Érdekel a cikk folytatása? »Az információtúltengés veszélyei
Ma már vannak olyan gépek, amelyek képesek maguknak a feladatoknak a kidolgozására is. Az ember csupán a vezérlés célját határozza meg. A mai ember világszemléletét jelentősen gazdagító, alapvető fontosságú eszmék tartalmát a világegyetem alkotóelemeinek új felfogása teszi; ezen elemek közé kell sorolnunk az információ jelenségét is. Bármiféle szervezett rendszer elképzelhetetlen …
Érdekel a cikk folytatása? »Az idegmechanizmusok a kibernetikában
Az idegmechanizmusok működésével kapcsolatos kérdések a továbbiakban is vezető szerepet töltöttek be a kibernetikában, mind tartalmi súlyukat, mind a velük foglalkozó kutatások számát tekintve. Napjainkban szinte egyetlen olyan neuropatológiai, pszichiátriai, neurofiziológiai és pszichológiai problémát se találhatunk, amelynek kibernetikai interpretációjára ne történtek volna kísérletek. Az epilepsziás rohamok eredete és az emlékezet-mechanizmusok, …
Érdekel a cikk folytatása? »A kibernetika
Mint igen magas bonyolultsági fokú vezérlési rendszer az agy úgy van felépítve, hogy nemcsak információk befogadására, megőrzésére és feldolgozására képes, hanem prognózisokat is készít, cselekvési terveket dolgoz ki, megvalósítja a meghatározott feladatok megoldására irányuló cselekvések aktív vezérlését. A valószínűségi prognosztika és vezérlés képezi a reaktivitás fiziológiájától fogalmilag megkülönböztetett aktivitás-fiziológia alapját. …
Érdekel a cikk folytatása? »Az „afferens szintézis” elméletei
A szignalizáció elve döntő szerepet tölt be az állatok és az ember életében. A jel figyelmeztető hatása, az ún. megelőző visszarükrözés előre felkészíti a szervezetet a szükséglet kielégítésnek vagy élete megvédésének küszöbönálló aktusára ezen keresztül a jövő határozza meg a jelenit. Az állatoknál valóság megelőző visszatükrözése elemi pszichikus, formákban megy …
Érdekel a cikk folytatása? »A „pszichikus nyálkiválasztás” jelenségei
Az agyi reflextevékenység megvalósulásának egyik fontos elve a megerősítésé: az a reflextevékenység szilárdul meg, amely eredményre vezet. A reflex megerősítése- a már Szecsenov által megfigyelt visszacsatolási mechanizmus segítségével – maguknak a cselekvéseknek az effektusaként megy végbe: amikor valamely reflex működésbe hozza a megfelelő eflektoros apparátust (izmokat,mirigyeket, szervrendszereket), akkor az utóbbi …
Érdekel a cikk folytatása? »A pszichikum idegmechanizmusai
A pszichikum anyagi szubsztrátumát az agy neurofiziológiai tevékenysége alkotja. A normális pszichikus agyműködéshez az agy aktív ébrenléti állapotára van szükség, amelyet az afferentáció jelenléte, azaz számtalan, az érzékszervekből eredő idegimpulzusnak az agyba való áramlása biztosít és tart fenn. Ha nincs aflerentáció (mint például az agy mesterséges izolálásának esetében), az agy …
Érdekel a cikk folytatása? »Az agy „fekete doboza” (black box)
A bonyolult pszichológiai jelenségekben részt vesz a teljes agykéreg mint funkcionálisan és strukturálisan differenciált egész. E rendszer minden eleme valamennyi globális jellegű folyamatban közreműködik, mégpedig többé-kevésbé specifikus módon. A bonyolult értelmi funkciókhoz nem tartoznak olyan „központok”, amelyek éppen ezeket (és csak ezeket a funkciókat) hoznák létre, de egy-egy ilyen funkció …
Érdekel a cikk folytatása? »Az agy „kikérdezése” vizsgálattal
Elektródák használatával sikerült behatolni egész az egyes idegsejtekig és oszcillográfon regisztrálni reakcióikat. Az agyat alkotó neuronok hatalmas tömegét vetették alá hasonló „kikérdezésnek”. Ily módon tisztázták, hogy már az egyes idegsejtek különböző bonyolult funkciókat teljesíthetnek, mint például az ingerkeltők megkülönböztetése, megjegyzése, a rájuk való reagálás stb. De ha az inger monoton …
Érdekel a cikk folytatása? »