Tag Archives: etetés

Napjainkban kb. 300 goitrogén anyagot ismerünk. Elsődlegesen a keresztesvirágúak (repce, káposzta, karfiol, kelbimbó stb.) és a pillangósok (szójabab, földimogyoró) családjában fordulnak elő. A goitrogének nagy többsége tioamidés anilincsoportot tartalmazó glikozid. A tioglikozidok önmagukban hatástalanok, enzimes hidrolízis során azonban a goitrogén anyag (tiocianát, izotiocianát stb.) szabadul fel belőlük. Az utóbbi biológiailag …

Általában az antinutritív jelenség fogalomkörébe foglalható össze minden olyan, növekedést, fejlődést gátló, lassító vagy a táplálék értékesülését rontó hatás, amely a táplálékkal eredeti koncentrációban éri a szervezetet, de az elvárható termelés romlásán kívül klinikailag észlelhető kóros tüneteket nem okoz. Az antinutritív vegyületek nagyobb koncentrációban, feldúsult állapotban (pl. VEPEX, eső utáni …

A mikotoxikológiai esetek rohamos növekedése összefüggésbe hozható az intenzív növénytermesztés és az üzemi állattartás elterjedésével. Általánosan megállapíthatjuk, hogy hazánk éghajlata rendkívül kedvez a penészgombák elszaporodásának. A növénytermesztésben a penészgombák évről évre növekvő szaporodása együtt jár a hosszú tenyészidejű fajták elterjedésével, a termesztett gabonafélék ellenálló képességének hiányával, a monokultúrák térhódításával, a …

Jelentős gazdasági kár származik abból, ha a takarmányban a tömeges penészesedés során a szövetekre, a sejtmembránra, az oxido-redukciós rendszerre, az enzimekre káros vegyületek keletkeznek. Ezek az anyagok tömeges elhullást, vérkeringési zavart, vizenyős beszűrődéseket, agyvelőlágyulást, máj- és veseelfajulást válthatnak ki. Táplálkozási láncunkban évről évre nagyobb veszélyt jelentenek a takarmányokban, élelmiszerekben elszaporodó …

Állati eredetű fehérjetakarmányokat (húsliszt, vegyes állati fehérjeliszt stb.) takarmányozási célra forgalomba hozni vagy felhasználni csak akkor szabad, ha a szalmonellaés lépfene-baktériumokra vonatkozó vizsgálat eredményei negatívak. Számítani kell arra, hogy technológiai hiba következtében a termék utólag fertőződik (pl. gümőkór, lépfene, szalmonella) vagy az importált takarmányféleségekben fordulnak elő olyan szalmonellatörzsek, amelyeket hazánkban …

Emésztőszervi megbetegedéshez vezethet a normál bélflóra megváltozása is, amire a takarmányban az egyes baktériumcsoportok elfogadható csíraszáma meghaladásával kell számolnunk. Ilyenkor is rendszerint a rendellenes bomlástermékek válthatnak ki hasmenést, bélgyulladást, bélsárpangást, májelfajulást, veseelégtelenséget stb. A konzervben kiszerelt takarmányok szalmonellát nem tartalmazhatnak. Az enterobaktériummal való szennyeződésre a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet …

A biogén aminok kóros hatásai lehetnek: az enzimműködés zavarai, májelfajulás, májműködési zavar (acetonémia), csökkent tömeggyarapodás és takarmányértékesülés, tömeges elhullás, a tojás keltethetőségének csökkenése, befulladás, nitrit jelenlétében a karcinogén N-nitrózaminok prekurzorai. A biogén aminok csökkentési lehetőségei: a takarmány rothadásának meggátlása, az állathullák, vágóhídi, tejfeldolgozási, keltetői stb. hulladékok azonnali feldolgozása. A biogén …

Gazdasági körülmények között elsőrendű feladataink közé tartozik az avasodás megelőzése. Ezt a komplex feladatot a termesztett növény fajtaválasztásával, a nemesítéssel, a betakarítási mód és a szárítási eljárások helyes megválasztásával, a tárolási módszerek javításával lehet elérni. Alapvető eszköz, hogy a növények természetes antioxidáns- (Evitamin, flavonoidok) tartalmát a természetes tárolás, feldolgozás során …

Az avasodás káros hatása abban nyilvánul meg, hogy a telítetlen zsírsavak kettős kötései felhasadnak, és hidrogén-peroxid, peroxid vagy epoxidgyűrű képződik. Majd szabad gyökök keletkeznek, amelyek közvetlenül károsíthatják a szövetekben az oxido-redukciós folyamatokat, a szövetekben a sejtmembránt, csökkentik a kapilláris rezisztenciát, sőt károsíthatják az információs rendszert is (daganatos betegségek, örökletes hibák …

Szennyeződések.- a túladagolt, egyoldalú műtrágyázás, a termesztett növények szennyeződése állattartási, ipari és kommunális szennyvízzel (hígtrágya), takarmányok szennyeződése ipari üzemekben keletkezett porral, gázzal, szuperfoszfáttal stb. Betakarítási szennyeződés: földdel, kövekkel és fémdarabokkal, trágyával, gépjárművön maradt kemikáliával stb. Termesztési kérdések: mérgező és gátló faktorokat tartalmazó növények termesztése, a túl korai betakarítás, elöregedés, megfagyás …