Tag Archives: fasizmus

Az NSDAP létrejötte és programja A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, ún. középpártok befogadása és tekintélye csökkent; némileg veszített vonzerejéből a munkásmozgalom. A szélsőjobboldal ugyanekkor teret nyert: a jobboldal konzervatív irányzatai rovására rendkívüli …

A politikai válság arra késztette a weimari demokráciával szemben már Hamburgi Front annak megszületése óta ellenséges konzervatív köröket, hogy a demokratikus formákat félredobva, új kormányzati módszereket alkalmazzanak. Ehhez a náci pártban reméltek megfelelő tömegbázissal rendelkező szövetségest találni. A nácik agresszív külpolitikai programja egybevágott a finánctőke és a vezérkar érdekeivel. Ezért …

A 20-as évek végén egymást követték a munkásmozgalom-ellenes intézkedések és törvények. 1929-ben a szabadságjogokat korlátozó alkotmánymódosításra került sor. A Heimwehr-szervezet az ország egyik legbefolyásosabb tényezője lett. 1932-ben, a gazdasági válság mélypontján, Dollfuss keresztény párti politikus alakított kormányt. Miniszterelnöksége alatt megerősödött a fasizálódás tendenciája. A külpolitikai körülmények is meggyorsították Dollfuss támadását …

A fasizmus első ízben Olaszországban jutott hatalomra. Az országban az 1920-as évek elején súlyos válság alakult ki. A polgárság elégedetlen volt a háború eredményeivel. Jóllehet az államterület gyarapodott, a zsákmány, különösen Afrikában, a remélttől messze elmaradt. Az ország északi részében a munkásság szociális követelései alátámasztására gyárakat foglalt el, délen pedig …

Naponta 3000 emberrel haladt át Kassán a vonat Auschwitz felé. A lezárt ablakú marhavagonokba 70-75 embert zsúfoltak be. A kocsikat leólmozták, s csupán egy szögesdróttal behálózott rés maradt nyitva. A kocsiban mindössze egy vödör ivóvíz és a testi szükségletek elvégzésére egy másik vödör állt rendelkezésre. Először a visszacsatolt területek zsidóságát …

A békeszerződéseket 1947. február 10-én írták alá Párizsban Bulgária, Finnország, Magyarország, Olaszország, Románia meghatalmazottai, valamint a velük háborúban állott államok képviselői. Bulgária elvesztette a háború idején Görögországtól és Jugoszláviától elvett területeket, és negyvenöt millió dollár jóvátétel fizetésére kötelezték. Viszont megtarthatta Dél-Dobrudzsát, amelyet 1940-ben szovjet és angol jóváhagyással foglalt el Romániától. …

Még javában tartott a háború, amikor 1943 októberében az antifasiszta koalíció nagyhatalmai nyilatkozatban tudatták elhatározásukat: nem hagyják megtorlatlanul a nácik mindinkább ismertté váló, a háborúk történetében példátlan bűneit. 1945 őszén Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket. A bíróság a hitleri állam és haderő …

Az emberek életén, népek, nemzetek sorsán kívül az egész emberiség jövője, a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése volt a háború tétje. A fasizmus győzelme leszámolást jelentett volna a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia eszményei jegyében a nagy francia forradalom óta elért vívmányokkal és kialakult életvitellel. A világméretű …

Bár az egyes országokban különböző uralmi formákat építettek ki, az alapvető cél mindenütt azonos volt, az erőforrások és az emberanyag maximális kizsákmányolása a német hadigazdaság szolgálatában. Ezekből az országokból a szó legszorosabb értelmében mindent kipréseltek, mit sem törődve népeik sorsával. Sok helyen éhínség uralkodott. 1944-ben hétmillió rabszolgamunkás robotolt a Birodalomban. …

A „végső megoldás” megvalósításában részt vett a német államapparátus és a nemzetiszocialista párt. A zsidóság kiirtásának gyakorlati kivitelezése a Hitlernek személyesen elkötelezett fegyveres pártalakulat, az SS feladata volt. Az SS jelszava, „Becsületem a hűség!” – azt jelentette, hogy nincs olyan vezéri parancs, amelynek teljesítését akárcsak fontolóra is vennék; bármit vakon …