Kezdőlap / Tag Archives: filozófia (page 19)

Tag Archives: filozófia

Az agy „felboncolása”

A bal agyfélteke nyakszirti fali zónáit érő kortikális sérülések esetében zavarok lépnek fel a térorientációban, a geometriai viszonyokkal való operációkban, a fejbeli számolásban s egyes grammatikai konstrukciók elemzésében. Képek és gondolatok micsoda elképesztően bonyolult mintáit szövi a skizofrén beteg fantáziája! Milyen képtelen félelmek és hatalmas szenvedélyek marcangolják a pszichózisban szenvedő …

Érdekel a cikk folytatása? »

A agy megrokkanásának hatásai

Az agy segítségével valósul meg mindaz, amit mi „lelki életnek” nevezünk. Az emberek a művészetet, irodalmat, filozófiát és a történelmi tudományokat is segítségül hívták, hogy „fényt vessenek erre a homályra”. Mégis, a szellemi élet neurofiziológiai mechanizmusát ma is sötét homály takarja el előlünk. A tudat nem létezhet a működő agy …

Érdekel a cikk folytatása? »

A tudat: agy és pszichikum

A tudat dialektikus materialista értelmezésének kiindulópontját természettudományos előfeltételeinek tisztázása alkotja. A kérdéseknek ezt a körét – ha mintegy „lentről felfelé” haladunk – az „agy és pszichikum” problémája nyitja meg. Banalitásnak tűnik azt hangoztatni, hogy nem lehet elválasztani a tudatot az anyagtól, amelynek tudata. Mégis egyes pszichológusok a következűképp okoskodnak: mi …

Érdekel a cikk folytatása? »

Lenin és a tudat vizsgálata

Lenin úgy jellemezte a tudatot mint az objektív világ szubjektív képmását. Lenin nagy részben belevetette magát a tudat megismeréséhez. Nem léteznek senkihez se tartozó érzetek, gondolatok, érzések. Minden érzet, gondolat, eszme egy meghatározott ember érzete, gondolata, eszméje. Mindez nem más, mint a szubjektum tevékenysége. Ugyanakkor a tudat irányítja is ezt …

Érdekel a cikk folytatása? »

A tudat szerkezete

A tudat az emberi tevékenység sajátos, eszmei formája, belső aspektusa. Tudat nélkül nincs értelem és gondolat. A tudat szerkezete, tartalma és irányultsága törvényszerű összefüggésben van ezzel a tevékenységgel, az ember életmódjával és társadalmi helyzetével. Még a fejlődésnek azon a fokán is, amikor a tudat viszonylagos önállóságra tesz szert, a gyakorlat …

Érdekel a cikk folytatása? »

A tudat a személyiséghez tartozik

A tudat mint jelenség nem a szervezethez, hanem a személyiséghez tartozik; nem a biológiai, hanem a megismerő rendszerekben fordul elő. Nem más mint szimbólumokból és jelentésekből avagy jelentésmotívumokból álló komplexumok rendszere. Egyes polgári pszichológusok a tudatot felfoghatatlan csodának tekintik. Mások úgy jellemzik mint az „Énünket” érő külső benyomások átélését. Az …

Érdekel a cikk folytatása? »

A tudat vizsgálásának eredményei

Fessard szerint a tudat funkciója nem más, mint az élettapasztalat integrációja, a nem-tudatos jelenségek egyesítése. Olyan nézetekkel is találkozhatunk, amelyek a tudatot az ébrenlét állapotával azonosítják. Így Kleitman úgy jellemezte a tudatot, mint egy függőleges egyenest, amelynek kiindulópontját az alvó újszülött zérus-állapota alkotja, s amely innen tart felfelé a felnőtt …

Érdekel a cikk folytatása? »

Megosztott vélemények a tudatról

A tőkésországok pszichológusai és fiziológusai közt egyáltalán nincs összhang a tudat problémájának általános megközelítését illetően, amint ez világosan megnyilvánult az utóbbi évek nemzetközi kongresszusain. Találkozhatunk olyan véleménnyel, hogy a tudatot általában nem lehet szigorúan meghatározni. Ennek képviselői igyekeznek megszabadulni tőle, mint nem tudományos jellegű fogalomtól. Így például az orvos-pszichológus Rapoport …

Érdekel a cikk folytatása? »

A neotomisták és a behaviouristák gondolatmenete a tudatról

A pragmatizmus reakciós jellege politikailag is kifejezésre jut a politikai kalandorságnak, az imperialista burzsoázia agresszív tendenciáinak és törekvéseinek igazolásában. A neotomizmus – amely Aquinói Tamást követve a filozófia feladatát annak szükségességében jelöli meg, hogy mindent világos hierarchiába rendezzünk el -„a világegyetem globális és optimista koncepciójára” támaszt igényt. A neotomisták számára …

Érdekel a cikk folytatása? »

A pragmatizmus hit

A pragmatizmus minden ismeretet „pragmatikus hitként” interpretál (e kifejezés kanti értelmében), szubjektív idealista módon értelmezi a gyakorlatot. Pierce szerint az ember olyan tökéletesen bezáratott lehetséges gyakorlati tapasztalatának határai közé, elméje olyannyira csupán közvetlen szükségleteinek eszköze, hogy még csak figyelembe sem tudja venni azt, ami akár csak a legkisebb mértékben meghaladja …

Érdekel a cikk folytatása? »