A lelket hol levegőnek, hol tűznek, hol pedig a legparányibb atomok mozgásának tekintették. Szókratész nyomán Platón az, aki kialakítja az eszmeinek, mint az anyagi ellentétének, mint önálló lényegiségnek a fogalmát. Ily módon, azzal egyidejűleg, hogy Démokritosznál megfogalmazást nyer a pszichikumról szóló materialista tanítás, elnyeri klasszikus alakját az idealizmus irányzata is. …
Érdekel a cikk folytatása? »
A lelki világ jelenségeit vagy úgy képzelték el mint anyagi részecskéket, vagy mint magasabb rendű szellemi erőt (logoszt avagy nouszt). Például Anaxagorasz szembeállította a nouszt mindazzal, amely anyagi, s amelyet szerinte csak a nousz alakít át tehetetlen káoszból cselekvően mozgékony és elrendezett kozmosszá. Az atomisták felfogása szerint a lélek kis …
Érdekel a cikk folytatása? »
Hérakleitosz szerint a lélek a tűzzel rokon. A tűz a Ielkesült, bölcs és nemes, a víz az alacsonyrendű alapelv. A lelket, amelyben túlsúlyban van a tűz, száraznak nevezi. „A száraz lélek a legbölcsebb és legkiválóbb.” Ha visszatér a nedves állapotba, a lélek elpusztul, nedvessé válva pedig elgyengül. „A felnőtt férfit, …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az úgynevezett animizmus létrejöttével kialakul az az elképzelés, hogy minden dolog – tőle magától bizonyos mértékig elválasztott – lélekkel rendelkezik. A lélek avagy lélegzet, továbbá az értelmi és érzelmi tulajdonságok, Homérosz embereinél például, külön szervekben nyernek lokalizációt, az értelmi tevékenység elsődlegesen a rekeszizomban, az érzelmek a szívben, a lélek a …
Érdekel a cikk folytatása? »
A materializmus mindig harcot folytatott e nézetek ellen, s velük szemben azt állította, hogy az ész nem lehet a világ demiurgosza, mivel maga nem más, mint a világ legmagasabb szervezettségi formájának a terméke. A Marx előtti materializmus, amely teljes joggal vetette el a tudatot sajátos, az anyagi világgal szembenálló szubsztanciaként …
Érdekel a cikk folytatása? »
A tudat nemcsak kialakul a gyakorlati tevékenységben, hanem ki is nyilvánítja magát benne. S nemcsak a gyakorlati cselekvések képezik a tudat létének objektivált formáit, hanem a beszéd, a művészet valósága és általában a szimbolika egész rendszere is. Ez biztosítja a lehetőséget, hogy objektív ismereteket szerezzünk a tudat lényegéról és struktúrájáról …
Érdekel a cikk folytatása? »
A tudat lényegének megismerhetőségét kategorikusan tagadják azok a mai polgári filozófusok is, akik abból indulnak ki, hogy a tudat, mint minden megismerés abszolút előfeltétele, maga nem válhat a megismerés tárgyává. Úgy vélik, hogy miközben a tudati aktusok megvilágítják tartalmukat, a tárgyat, amelyre irányulnak, maguk a homályban, a nem-tudatosított szférájában maradnak. …
Érdekel a cikk folytatása? »
A filozófiai és pszichológiai gondolkodás története szorosan kapcsolódik a tudat problémájának különböző jellegű megoldásaihoz. Ezért mielőtt hozzáfognánk a tudat modern elméletének kidolgozásához, célravezető áttekinteni ezen elmélet történetét hogy megértsük korunk gondolatát, ennek az a legbiztosabb útja, hogy nyomon követjük, miképp jutott el ahhoz az emberiség…” A tudati jelenségek tapasztalati megismerésének …
Érdekel a cikk folytatása? »
A filozófiai gondolkodás kialakulásához több szempont, hit és hiedelem, valamint gondolatvilág vezetett. Ilyen volt például a mágia, ahol a barlangrajzoknak tulajdonítottak fontos szerepet, ugyanis abban a hitben éltek, hogy hatalmuk van a már lerajzolt dolgok felett, jelekkel szerették volna megragadni a már létező világot. A képek, jelek, hangok és szavak …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin