Kezdőlap / Önismeret / A tudat idealista megközelítése

A tudat idealista megközelítése

A tudat nemcsak kialakul a gyakorlati tevékenységben, hanem ki is nyilvánítja magát benne. S nemcsak a gyakorlati cselekvések képezik a tudat létének objektivált formáit, hanem a beszéd, a művészet valósága és általában a szimbolika egész rendszere is. Ez biztosítja a lehetőséget, hogy objektív ismereteket szerezzünk a tudat lényegéról és struktúrájáról : a tudat külső megtestesülésének formáin keresztül ismerhető meg. Két kulcs nyitja az ész palotájának kapuját: a tett és a szó.
A filozófia és pszichológia történetében igen különböző megoldások jelentkeztek a tudat problémájával kapcsolatosan, ezek azonban mindkét alapvető pólus köré rendeződtek el – a tudat materialista és idealista felfogása köré. A tudat problémája mindig is a próbakő szerepét töltötte
be, amelyen meg lehetett ítélni az egyik vagy másik gondolkodó filozófiai álláspontjának materialista avagy idealista jellegét. Éppen e problémát illetően különösen erősek a következetesen tudományos világnézettől idegen idealista, valamint a primitív-mechanikus koncepciók.
Az idealizmusban az ész valahol a lét fölött helyezkedik el, és meghatározza azt. Az idealizmus a lelki életet alapvető és mindent átfogó valóságnak, egyetemes észnek tekinti, az ember által észlelt érzéki világot pedig érzetek komplexumának avagy az objektív szellem megnyilvánulásának. Az idealisták és a teológusok azt a gondolatot védelmezik, miszerint a tudat elsődleges az anyaggal szemben, s a tudatot az isteni ész egy szikrájaként avagy olyasvalamiként fogják fel, ami az emberi lélek titkos bensőségeiben keletkezett. Tagadják tehát az anyagi világ létének függetlenségét és misztifikálják a tudatot. Azt állítják, hogy nincs semmiféle összefüggés a tudat és az agy között. A lélek ily módon teljesen megszabadul a külső világgal és a saját testével való bármiféle kapcsolattól. A lélek nem születik, nem keletkezik, nem alakul, hanem fennáll, maga magát tartja fenn, saját fejlődésében szüli meg a természet jelenségeit, s irányítja a világtörténelem mozgását.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …

Hozzászólás