Kezdőlap / Önismeret / A tudat materialista megközelítése

A tudat materialista megközelítése

A materializmus mindig harcot folytatott e nézetek ellen, s velük szemben azt állította, hogy az ész nem lehet a világ demiurgosza, mivel maga nem más, mint a világ legmagasabb szervezettségi formájának a terméke. A Marx előtti materializmus, amely teljes joggal vetette el a tudatot sajátos, az anyagi világgal szembenálló szubsztanciaként értelmező idealista és dualista felfogásokat, maga úgy fogta fel azt, mint megismerésbeli képmást, mint a világnak az emberi agyban való tükröződését, mint a sajátos módon szervezett anyag attributumát, funkcióját. Ha az idealizmus így vagy úgy, de mindig szakadékot ásott a tudat és a világ közé, a materializmus mindig a közöset kereste, azt, ami egységet teremt a tudati jelenségek s az objektív világ között és a szellemit az anyagiból vezette le, a létet tekintette meghatározónak és elsődlegesnek a tudat vonatkozásában. A materialista filozófia és pszichológia tudatfelfogása tehát két alapelvből indult ki: abból, hogy a tudat az agy funkciója, s ugyanakkor abból, hogy nem más, mint külső hatások visszatükrözése.
Azon elképzelések szerint, melyek még az őskor homályában jöttek létre, s mind a mai napig fennmaradtak a vallási hiedelmekben és az idealista filozófiában, az ember szervezetében valamiféle különleges, természetfeletti erő működik, a lélek, amely gondolatainak, érzéseinek, kívánságainak oka és hordozója. Az ősközösségi társadalomban, amikor a természeti tárgyakat és jelenségeket az emberrel és állatokkal való analógia alapján élő és érző erőkként fogták fel, még nem választották el egymástól világosan az anyagit és a szellemit, a testet és a”lelket”.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …

Hozzászólás