Tag Archives: filozófia

Az öntudat nemcsak önmagunk megismerése, hanem meghatározott viszony is saját magunkhoz – saját tulajdonságainkhoz és állapotainkhoz, lehetőségeinkhez, fizikai és szellemi erőinkhez, azaz egyben önértékelés. Az ember mint személyiség önértékelő lény. Önértékelés nélkül nehezen vagy egyáltalán nem tudná megvalósítani önmagát az életben. A helyes önértékelés kritikai viszonyt tételez fel önmagunkhoz, feltételezi …

Egyes tudósok úgy vélik, hogy számos pszichikus megbetegedés esetében, melyeket a tudattartalom patologikus elváltozása kísér (például a deperszonalizáció, a pszichoténia, a kényszerneurózis, a különböző fóbiák, a hisztéria, a neuraszténia, a hipochondriás szindróma stb. eseteiben), az öntudat, a betegnek saját személyiségét illető tájékozódása, saját betegségének tudata kisebb vagy nagyobb mértékben ép …

Tudatosnak azt az embert tekintjük, aki képes helyesen megérteni a valóságot, és ennek megfelelően irányítani cselekedeteit. A tudatosság a lelkileg ép emberi személyiség elengedhetetlen tulajdonsága. Gyermekek, valamint elmebajosok esetében erőteljesen leszűkül, sőt teljesen hiányozhat annak a lehetősége, hogy felmérjék saját cselekedeteik következményeit. Éppen ezért hajtanak végre ez utóbbiak néha olyan …

Hegel szavai szerint az „ismerd meg tenmagadat” abszolút parancsa sem önmagában, sem megfogalmazásának történeti formájában nem jelentette és nem jelenti csupán az olyan önmegismerés követelését, mely az individuum egyes képességeire, jellemvonásaira, hajlamaira és gyengéire irányulna; itt éppen annak megismeréséről van szó, ami az igazi az emberben, az ember lényegének megragadásáról. …

A teljes önfeledtség, a pszichikus folyamatok feletti önkontroll és irányítás elvesztésének állapota igen ritkán fordul elő, s főként patologikus esetekben. A szabályszerű, a norma éppen az ember által – legalábbis a legáltalánosabb síkon – gyakorolt önkontroll állandósága és fáradhatatlansága. Az öntudat elengedhetetlen feltétele annak, hogy kialakuljon a gondolkodás önállósága és …

Az önmegismerés problémája nem redukálható az öntudatra, az önmagunk fölötti reflexióra. Tudatosíthatjuk, reflexió tárgyává tehetjük önmagunkat, de ez még nem jelenti, hogy ismerjük is „Én”-ünk lényegét. Ezt csak egy egész élet tapasztalata hozhatja meg. Bármilyen mélyen hatoljunk is be „Én”-ünk belsejébe, nem találunk ott mást, mindig csak egyes tudati aktusokat: …

Az öntudat nemcsak személyes síkon valósul meg, hanem a társadalmi tudat szintjén is, amikor az ismeretek, a tudományos és művészi alkotások maguk válnak elméleti vizsgálódások specifikus tárgyává. Valamennyi úgynevezett metaelmélet nem más, mint a megfelelő elmélet öntudatának formája. A társadalmi öntudat legmagasabb szintjét a filozófia képezi, amely életfontosságú alkotó szakaszt …

Az ember érzékel, észlel és gondolkodik, s ezzel egyidejűleg tud magáról mint érzékelő, észlelő és gondolkodó lényről. Amikor a tudat a tárgyhoz viszonyul, egyben önmagához is viszonyul. Hegel szerint az öntudat mint a szellem fogalma, a tudat fordulópontját jelenti, melyen keresztül ez az érzéki-külső világ színes látszatából és az érzékfeletti …

Az öntudat egyik lényeges jellemzőjét a gondolkodó embernek azon képessége alkotja, melynek következtében nemcsak elkülöníteni tudja magát a világ többi részétől, hanem szembe is állítani vele. Ugyanakkor öntudatunkban magunkat nem e világtól abszolút elkülönült lényként tudatosítjuk, hanem a hozzáfűződő legkülönbözőbb viszonyainkban. Az öntudat nem a tudat önmagával folytatott monológja – …

Ha a tudat a másról való tudás, akkor az öntudat – az ember tudása önmagáról, valamiféle sajátos szellemi „fény, mely nyilvánítja önmagát és még mást”. Az öntudat képe kettős ábrázolást tartalmaz: a külső tárgyét és magáét a szubjektumét. Az öntudat tárgyává vált személyiség az ember, ahogy magát érzékeli, megfigyeli, érzi …