Kezdőlap / Tag Archives: Gazdaság (page 4)

Tag Archives: Gazdaság

Az Európai háború vége

Németország kapitulációja „Az orosz csapatok kétségkívül le fogják rohanni egész Ausztriát, és be fognak vonulni Bécsbe. Ha Berlint is elfoglalnák, illetéktelenül beléjük vésődnék az a benyomás, hogy a közös győzelemhez való hozzájárulásuk túlsúlyban volt. Nem szülhet bennük ez a tény olyan lelkiállapotot, amely majd a jövőben súlyos és félelmetes nehézségeket …

Érdekel a cikk folytatása? »

Magyarország a háborúban (1941 december – 1944 március)

Bárdossy politikájának csődje A hitleri villámháború kudarca már 1941 őszén óvatosabb magatartásra késztette Horthyt és Bárdossyt. A kormányzó leváltotta Werth Henrik vezérkari főnököt, aki a magyar fegyveres erők még nagyobb arányú bevetését szorgalmazta. A helyére kinevezett Szombathelyi Ferenc vezérezredes arra törekedett, hogy a frontra küldött csapatokat visszahozzák. A Gyorshadtest – …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Antifasiszta politikai erők

A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek a hadbalépés után is megőrizték legalitásukat, ami egyedülálló jelenség volt Európának ebben a régiójában. Az adott törvényes lehetőségek között a legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott, támogatta az antifasiszta függetlenségi mozgalmat, és képviselte a munkásság gazdasági érdekeit. Az SZDP politikájának célja volt, hogy lehetőség szerint …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kállay Miklós miniszterelnök

Kállay Miklós kormánya 1941-42 fordulójának eseményei megérlelték az uralkodó körök elhatározását, hogy a feltétlen németbarát Bárdossy Lászlónak távoznia kell. 1942 márciusában a kormányzó Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. Kállay olyan politikusként vált ismertté, aki a szélsőségekkel szemben a mérséklet, a németek iránti elkötelezettséggel szemben a sajátos magyar érdekek képviselője. Miniszterelnöksége …

Érdekel a cikk folytatása? »

Örökbarátsági egyezmény

Bárdossy külügyminiszter szerint lépni kell, mert ha elutasítják Berlin kívánságát, akkor a németek bevonulnak Magyarországra, bábkormányt juttatnak hatalomra, amely teljes mértékben kiszolgáltatja nekik az országot. Horthy is hajlott a cselekvésre. Jugoszlávia veresége felvillantotta a reményt nemcsak a Bácska és a Bánát visszafoglalására, hanem egy adriai kijárat megszerzésére is. Horthy magatartását …

Érdekel a cikk folytatása? »

Pár szó az EU-ról: az Európai Minőségpolitika

A minőséget úgy is megfogalmazhatjuk, mint egy cél eléréséhez használatos eszközt. Azonban a cél sohasem maga a minőség fejlesztése, hanem ez esetben az általa létrehozható versenyképesség fokozása. Régebben a minőségirányítási stratégiák a gyártás ellenőrzésére korlátozódtak. A modern stratégiák viszont az egész szervezetet nézik, és céljuk a vásárlók elvárásainak folyamatos teljesítése, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A versenyképesség és a minőségpolitika kapcsolata

A gazdasági élet legfőbb mozgatórugója a versenyképesség. A piacokon a verseny egyre erősödik, így a cél a versenyképesség növelésében nyilvánul meg. Az európai gazdaság egy olyan új üzleti környezettel áll szemben, mely alapvető jellemzői a globalizációs folyamatok, a nagy igényekkel fellépő vevők, az új technológiák megjelenése, a folyamatos technikai, technológiai …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az „atlanti csata”

Casablancai konferencia Az 1943 januárjában a casablancai konferencián Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és de Gaulle tábornok, a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság elnöke megállapodtak, hogy a tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli megadást fogadják el. Május 1-jén a Szovjetunió is csatlakozott ehhez az egyezményhez. A Tengeri összeköttetés 1943 első felében …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Sztálingrádi csata

A német támadás 1942 augusztus elején elérte Sztálingrád (a mai Volgográd, a régi Caricin) előterét. A város stratégiai jelentősége igen nagy volt, mert ez volt a Moszkva-vidék, a Donyec-medence és a Kaukázus közlekedési csomópontja, valamint az ország egyik legnagyobb ipari városa. Szeptember végére a Wehrmacht már elfoglalta a város déli …

Érdekel a cikk folytatása? »

Leningrád blokádja

Északon a németek még 1941 szeptemberében elérték a 3 milliós Leningrádot. Hitler a város hosszú kiéheztetése mellett döntött. Nem csak az élelem volt fogytán, hiányzott a fűtőanyag, a villany. A legnehezebb 194142 tele volt. Naponta 3-4000 ember halt éhen (a blokád folyamán összesen félmillióan), de a város feladására senki sem …

Érdekel a cikk folytatása? »