Tag Archives: háború

IV. Károly meg akarta békíteni a nemzetiségeket, és hajlandó lett volna a dualista rendszer föderalisztikus átalakítására. Magyarországon választójogi reformmal kívánta leszerelni a dolgozók növekvő elégedetlenségét. Az uralkodóváltás bátorította a parlamenti ellenzék küzdelmét Tisza István miniszterelnök ellen, akinek távozását IV. Károly is szívesen látta volna. Április végén a király felszólította Tiszát …

Franchet d’Esperey hadserege szinte ellenállás nélkül nyomult északi irányba. Az osztrák-magyar hadsereg halálharangját mégis az olasz fronton meginduló támadás húzta meg. 1918. október 26-ről 27-re virradó éjjel nagy tüzérségi fedezettel olasz és angol egységek hídfőket létesítettek a Piave folyó bal partján, majd a hídfőkből kiinduló támadás több helyen áttörte az …

Kezdetben csak kevesen emelték fel a szavukat a háború ellen a szellem táborából: előbb Ady Endre és Kassák Lajos, majd Babits Mihály és Szabó Ervin. A fáradtság, sőt háborúellenesség hangulata 1915 derekán vált érezhetővé. 1914-ben a parlamenti ellenzéki pártok is a hadüzenet elszánt támogatói voltak, s a háborút korábban ellenző …

1918 márciusában német offenzíva indult nyugaton, azonban a második marne-i csatában a franciák újból megállították az előnyomulást. Közben az amerikai csapatok is megérkeztek. A júliusi harcokat már nem a német támadás visszaverése, hanem az antanttámadások megindulása jellemezte. Augusztus 8-án pedig Amiens városától keletre az antanterők meglepetésszerű támadást hajtottak végre. Ebben …

A blokád és az aknazár ellen megtorló fegyverként a németek mind hatékonyabban alkalmazták a tengeralattjárókat. A német főparancsnokság a brit szigeteket környező tengereket olyan hadizónának nyilvánította, ahol minden ellenséges hajót elsüllyesztenek. Persze a tévedések sem voltak kizárhatók, amelyeknek semleges hajók is áldozatául estek. A német hadvezetés úgy vélte, célszerűbb előbb …

Az Egyesült Államok hadbalépése Az Egyesült Államok 1914-ben semleges maradt. Az amerikai közvélemény többsége azonban – már csak a hagyományos nyelvi, kulturális és gazdasági kapcsolatok alapján is – a háború kezdetétől az angolokat és a franciákat pártfogolta. A lakosság jelentős német és ír származású rétegei viszont a központi hatalmakkal rokonszenveztek. …

Az első világháború második évétől döntő jelentősége lett a hátországnak. Kezdetben a háborús propaganda mindkét oldalon sikerrel manipulálta a közvéleményt. Mindenütt lelkes tömegek özönlötték el az utcákat, propaganda Párizsban ugyanúgy mint Berlinben a gyors győzelmet remélő, önként is bevonulni hajlandó katonák, és a háborút nemzeti ügynek hívő tömegek hazafias és …

A német vezérkar úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az 1915-ös kudarc után sokáig nem tér magához. A keleti fronton tehát elég lesz kis erőkkel állásharcot folytatni, és az innen átcsoportosított csapatokkal döntést lehet kicsikarni a nyugati hadszíntéren. Ezért támadták Verdun erődjét, ahol 1916 februárjában a világháború egyik legvéresebb csatája …

A szarajevói merénylet után a német kormányzati körök elhatározták, hogy még akkor sem állnak útjába egy osztrák-magyar katonai akciónak, ha ez általános háborúhoz vezet. Úgy vélekedtek – II. Vilmos szavaival -, hogy „most, vagy soha”. A német hadvezetés attól tartott, hogy két-három év múlva elveszíti jelentős fegyverkezési előnyét Oroszországgal és …

Az eszmék nagyságát éltető és követni akaró cselekvés, a természet által közösségekbe sorakoztatott tagjainak letargikus eseményekbe fulladt eredményvárása, az eszme felszabadulását, valóságát hozza testközelbe a szemben álló felek számára. A fegyverek régóta használatos eszközei az élelemszerzés, az önvédelem biztosításának. A kultúrák különböző formákkal és típusú fegyverekkel demonstrálták és teszik ezt …