Tag Archives: ipar

A repülőgép a háború idején fejlődött tricikliszerű repülő alkalmatosságból erős, gyors légi járművé. A polgári alkalmazásban az első rendszeres légijáratok 1919-ben Berlin és Weimar, illetve Párizs és London között postai küldeményeket szállítottak. 1925-26-tól különült el a katonai és a polgári rendeltetésű gépek gyártása. Ezután indult meg a személyszállítás. Az utasok …

Az 1920-30-as években technológiailag és üzletileg beértek az előző korszak találmányai, a rádió, a gépkocsi, a repülőgép stb. Most került sor tömeges és gyakorlati alkalmazásukra, a háborús tapasztalatok alapján tökéletesített formában. Az új ágazatok magasabb technikai színvonalat jelentettek, termékeiket kevesebb nyersanyagból és energiával, viszont több szakképzett élőmunkával gyártották. Az egy …

A mellhártya vékony, sima, nedves lemezrendszer. A kettős falú zsák egyik lemeze, a fali mellhártya a mellkas belső felszínét, másik lemeze, a zsigeri mellhártya a tüdőt borítja. A két lemez gyakorlatilag egymáson fekszik, a lemezek között úgynevezett virtuális rés van, melyet folyadék tölt ki. A folyadék biztosítja a mellhártyalemezek egymáson …

A városiasodás az 1780-as éveket követően vált számottevővé és az ipari forradalom hatására történt meg. Míg az ezt megelőző években a népesség csupán 20%-a élt városokban, a 18-19. századra már ez az arány kiegyenlítődött 50-50%-ra, mely igen jelentős változásnak tekinthető. A falvakból való beáramlás a városokba azzal magyarázható, hogy a …

Az ipari forradalom a 18. század egyik legmeghatározóbb eseménye, mely hatalmas népességi és gazdasági fejlődéssel járt. A forradalom Nagy-Britanniában vette kezdetét, mely nem sokkal előtte született meg (1707) Anglia, Skócia és Írország uniójából. A fejlődés a mezőgazdaságból indult ki. A 18. században számos fejlődés érte a mezőgazdaságot: a hagyományos háromnyomásos …

A birtokos parasztság közötti politikai erjedés több új parasztpárt megalakulásához vezetett. Ezek közül a legnagyobb befolyásra a Független Kisgazda-, Földműves és Polgári Agrárpárt tett szert, amely 1930 decemberében szerveződött meg. A(közkeletű nevén) Független Kisgazda Párt lényegében a régi Nagyatádi-féle kisgazdapárt követeléseit újította fel, így megalakulása jelentős hatást gyakorolt a válság …

Az ipari válság nem egyformán sújtotta az egyes ágazatokat. A legerősebben a túlnyomórészt termelőeszközöket gyártó iparágak, a vas-, a fém-, a gépkocsigyártás és az építőanyag-ipar érezte meg a krízist. A válság mélypontján a termelés az 1929-esnek mintegy a felére esett vissza. Alig érezte meg viszont a válságot a textil, a …

A felfelé irányuló áramlás, vagyis a szülőkénél magasabb rétegbe való emelkedés lehetősége nagyon korlátozott maradt. Az érettségi bizonyítvány és az egyetemi diploma megszerzése – ami belépőjegy lehetett az úri világba – a kétkezi dolgozók gyermekei számára igen nehéz volt. Legfeljebb a négyosztályos polgári iskolát vagy valamilyen szakiskolát végezhették el, ami …

Élelmiszerekre a munkásháztartások kiadásainak több mint 50%-át költötték. Ez az arány önmagában is a szűkös életvitel egyik mutatója. Ha egy családban több kereső volt, a fogyasztás színvonala akkor is alacsony maradt. Különösen kevés hús, tojás, tejtermék került a munkások asztalára, viszont sok lisztes, alacsony fehérje- és vitamintartalmú, de az éhséget …

A városi proletáriátus a háború előtt a lakosság 17%-át, 1930-ban pedig már 29%-át tette ki. A gyarapodás fő forrása a faluról történt fölvándorlás volt. A létszámnövekedés mögött ugyanakkor az ipari struktúra és a munkásosztályon belüli arányok változása is meghúzódik. Ennek összetett hatása igen jól megmutatkozik az új iparágakban, pl. az …