Tag Archives: kutatások

„A természetben lejátszódó folyamatok mindig a lehető legrövidebb úton mennek végbe – írja Leonardo -, és minden impulzus örök életre törekszik. .. Egyetlen impulzus sem tud azonnal megszűnni; a mozgás során emésztődik fel.” Ezzel Leonardo felismerte a„minimumelvet” és a„megmaradási elvet”. A hidrosztatikában a közlekedőedények elvét egyidejűleg két különböző fajsúlyú folyadékra …

Leonardo az emberiség ősi vágyát is megkísérelte valóra váltani : olyan szerkezetet próbált építeni, amely egyszeri meglökés után örökké mozgásban marad, és eközben munka végzésére is képes – tehát örökmozgót vagy latinul perpetuum mobilét szeretett volna csinálni. Akkoriban nem tudták, hogy mindenféle mozgásban a mechanikai energia egy része súrlódás következtében …

Vinci (1452-1519), az olasz festő, szobrász, építész, író, természettudós és matematikus volt. Műveinek nagy részében évszázadokkal megelőzte korát. A fizika területén függetleníteni tudta magát a megmerevedett dogmáktól és a szentírásként tisztelt tanoktól, s a természet előítélet-mentes, objektív megfigyelésére törekedett. „A Nap nem mozog – írta többek között -, miként a-Föld …

A feudalizmus korának tudósai között voltak vakmerő szellemek is, akik dacolva az egyház üldözéseivel, azon fáradoztak, hogy a tudományt új gondolatokkal és felismerésekkel gazdagítsák. Egyikük Roger Bacon angol szerzetes (1214-1294) volt, aki az oxfordi egyetemen tanított. Szembeszállt azzal, hogy a természettudományokat a teológia irányítsa. Bacon minden igaz tudomány legfontosabb feltételének …

A germán őstársadalmi viszonyok szétesésével és a nyugat-római birodalom bukásával az ötödik évszázadban Nyugat- és Közép-Európában új társadalmi rendszer alakult ki: a feudalizmus. Ez a társadalmi rendszer az uralkodó osztály, a hűbérurak magántulajdonán, a földbirtokrendszeren alapult, és a földet az alárendelteknek vagy a jobbágyoknak, a világi vagy egyházi hűbéruraktól függő …

Szintezéshez vízszintezőt és mérőcsavart készített, íveket és boltozatokat tervezett a perspektíva törvényeinek felhasználásával, teljes útbaigazítást adott az aknamélyítés alapján történő alagútépítésre. Az útmérő (taxaméter) is tőle ered. Héron néhány találmányát az alexandriai papok hasznosították: így az olyan templomajtót, amely az áldozati tűztől felmelegedett levegő hatására, látszólag önműködően nyílt, majd záródott; …

Napjainkban a különböző fajta szórópalackoknál (porlasztóknál) alkalmazzuk. Lényege, hogy az üvegben lévő folyadékra túlnyomást fejtünk ki – vagy úgy, hogy az üvegbe belenyúló csövön keresztül levegőt fújunk az üveg felső részébe, vagy a folyadék felszíne feletti térbe sűrített levegőt vezetünk. Héron-féle kút Héron fedezte fel a szívócsövet (szifont) is. Ez …

A provinciák kirablása és a rabszolgák kegyetlen kizsákmányolása következtében Róma uralkodó osztálya mérhetetlen gazdagságra tett szert. A szellemi és gazdasági központ Athénból Alexandriába tevődött át, ennek egyetemén dolgozta ki Eukleidész A geometria elemeit, s itt tanult Arkhimédész is. Kteszibiosz (i. e. mintegy 285-220) Arkhimédész tanítványa, a természetre vonatkozó ismeretek technikai …

Arisztotelész a természettudományok rendszerezésével szerzett nagy érdemeket. Természetfilozófiája – amely a kísérletek helyett filozófiai meggondolásokon és közvetlen szemléleten alapult – latin fordításban és az egyház védelme alatt mint megdönthetetlen norma a középkorig fennmaradt, és fékezte a természettudományok fejlődését. Természetfilozófiai műveiben Arisztotelész kialakította a „fizika” (görögből: physis = természet) és a …

Az Anaxagorasz által örvénylésnek nevezett mozgást Démokritosz azzal magyarázza, hogy az atomok különböző súlyúak, és fentről lefelé esnek. A nagyobb súlyúak gyorsabban mozognak, eközben meglökik a lassúbb, könnyebb atomokat, s ezáltal kialakulnak az örvények, amelyekből újabb anyagok keletkeznek. Az a tévedés, hogy a légüres térben a nehezebb testek gyorsabban esnek, …