A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …
Érdekel a cikk folytatása? »
A fácánok többsége erdős, ligetes területek lakója. Napközben a talajon járkálnak, éjszakára azonban a fák ágaira telepednek. Erős lábukkal a korhadó levelek között kapirgálva keresgélik táplálékukat. A talaj felszínén levő rovarokat, férgeket, növényi magvakat szedegetik. Igen jól tudnak gyalogolni, ha pedig veszélyt éreznek, igen gyorsan képesek elfutni – ritkábban menekülnek …
Érdekel a cikk folytatása? »
A strucc a ma élő legmagasabb és legtestesebb madár. Több más rokonához – a nandukhoz, az emuhoz, a kazuárokhoz és a kivikhez – hasonlóan teljesen röpképtelen csak járni, futni tud. A futómadarak tudományos neve: lapos szegycsontúak. A strucc száraz, nyílt síkvidékeken, félsivatagokban, és szavannákon honos. Afrikában sokfelé elterjedt. Futáshoz alkalmazkodott, …
Érdekel a cikk folytatása? »
A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …
Érdekel a cikk folytatása? »
A sirályok a legismertebb tengeri madarak. Az Észak- és a Déli-sarkvidékek között mindenhol elterjedtek, a legkevesebb fajjal a trópusokon képviseltetik magukat. Fő lakóhelyük a tengerpart, bár halászflották nyomában, szárazföldtől távol sem ritka látvány egy-egy csapat. Gyakran megtalálhatóak folyók, tavak és mocsarak közelében is. Van azonban néhány fajuk, amely a költési …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az első bagolyszerű madarak valamikor a földtörténeti középidő felé jelentek meg a Földön. Az Antarktisz és néhány távoli sziget kivételével az egész világot benépesítik. A gyöngybagoly a világ majdnem minden részén megtalálható; ez a legelterjedtebb szárazföldi madárfaj. Alighanem ez a bagoly él a legközelebb az emberhez – a többi bagolyfajhoz …
Érdekel a cikk folytatása? »
Ahogy az emberek 60 százaléka, a madarak, de kifejezetten a papagájok is utálják a dohányfüstöt. Ami egyébként nemhogy az emberre, de egyik állatra nézve sem egészséges, ha dohányzunk a környezetében. A tanúságok szerint a papagájokat a cigarettafüst pedig különösképp megbetegítheti, légzőszervi hurutos megbetegedést okozhat a szervezetükben. Ugyancsak –ahogyan más lakásban …
Érdekel a cikk folytatása? »
Ha már kiszemeltük leendőbeli papagájunkat, és már csak a megfelelő berendezés és kellékek hiányoznak, a legfontosabb, hogy kialakítsuk a papagáj kalitkáját, azaz otthonát. Amikor egy otthoni madár mellé viszünk haza egy másikat, fontos, hogy először tartsuk az újat egy külön ketrecben, vagyis karanténban. Ez idő alatt megfigyelhetjük, magunkhoz szoktathatjuk, valamint …
Érdekel a cikk folytatása? »
Mint minden hobbiállatnál, a madaraknál is fontos, hogy a vásárláskor minden szempontot sorra vegyünk, így elkerülhetjük az esetleges kellemetlenségeket. Mit előzhetünk meg? Többek között azt, hogy beteg madarat vásároljunk. Megelőzhetjük azt is, hogy vad, csípős, vagy idős papagájt vigyünk haza. A felsorolt három tényezőt kerülhetjük el, ha néhány apró szempontot …
Érdekel a cikk folytatása? »
A papagájok az állatvilágban a legkönnyebben, és szinte mindenki számára felismerhető madarak. Jellegzetes két ismertetőjegyük segíti a felismerést: Az egyik ilyen a majdnem csak papagájoknál megjelenő ívelt, erőteljes csőr, a másik a 4 lábujj, melyből kettő előre, míg a másik kettő hátrafelé áll. Meglepő lehet ugyan, de igaz, a papagáj …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin