Tag Archives: megértés

A házasság válságát jelzi az átmeneti vagy tartós érzelmi elhidegülés, amely nemcsak külső kapcsolatokban, hanem különélésben vagy válásban is megnyilvánulhat. A különélés nem feltétlenül jelent tényleges különköltözést; közös lakásban is lehet külön élni, „elválva ágytól és asztaltól”. Éppen egyszerűségénél és feltűnésmentességénél fogva valószínűleg a leggyakoribb formája ez a különélésnek, viszont …

Az egészséges és neurotikus motívumok gyakori keveredése folytán többnyire csak alapos elemzéssel dönthető el, hogy egy-egy esetben milyen jellegű házasságon kívüli kapcsolatról van szó. Ugyanilyen bonyolult a házasságon kívüli nemi kapcsolatok kihatásainak, következményeinek problémája is. Abban a legtöbb szakember egyetért, hogy a következmények sokfélék lehetnek, de nem törvényszerűen, nem feltétlenül …

Normális és gyakori motívum egy új szerelem házasságban élőknél is. Az ember képes többször, illetve több partnert őszintén szeretni. Házasságban – mondja Ellis – a szerelem rendszerint egy-két év alatt elmúlik, így a házastársak nyitottá válnak egy új szerelemre. Ami aztán vagy válásra és új házasságra vezet, vagy párhuzamosan létezik …

A legutóbbi évtizedben egyes kutatók megpróbálták mélyebben elemezni a házasságon kívüli kapcsolatokat. J. F. Cuber (1969-ben) például a „házasságtörés” 3 fő típusát állapította meg. Az első és valószínűleg a leggyakoribb típus lényege a házastársi kapcsolat bizonyos hiányosságainak kompenzálása, illetve pótlása olyan esetekben, amikor valamilyen oknál fogva egyik fél sem akarja …

Elég általános vélemény, hogy a monogámia válságának legnyilvánvalóbb tünete a házasságon kívüli kapcsolatok mai elterjedtsége. Ennek mértékéről csaknem mindenkinek van valamilyen hipotézise. Az egyéni becslések azonban rendkívül eltérőek, mivel szükségképpen szűk tapasztalati bázisra támaszkodnak. Hazánkban mindeddig nem történt kísérlet e jelenség tudományos felmérésére, holott valóban kulcsfontosságú mutatóról van szó. De …

Minthogy ma a lányok közül is egyre többen végeznek középfokú, sőt felsőfokú iskolákat, a házasságkötést egyrészt az anyagi lehetőségek hiányában, másrészt a választott pályára való felkészülés érdekében gyakran későbbre halasztják. Indokolatlan volna azonban emiatt a nemi élet megkezdését is ekkorra halasztani. (Természetesen a túl korán kezdett nemi élet is sok …

A házasság válsága rendszerint már a házasság előtt kezdődik. Lehet, hogy ez első hallásra paradoxonnak hat, de így van. Könnyebben megértjük, ha arra gondolunk, hogy 4-5 évtizeddel ezelőtt a nők túlnyomó többsége, sőt a férfiak jelentős része is szüzen, szexuális tapasztalatok nélkül kezdte a házasságot. (Vagy csak a leendő házastársával …

A házasság társadalmi intézmény, része a társadalom ún. felépítményének. Mint ilyen, viszonylagos önállósággal rendelkezik ugyan, de ha alapja, a társadalom gazdasági szerkezete, termelési viszonyai megváltoznak, akkor előbb-utóbb a házasságnak is át kell alakulnia. Nem szorul bizonyításra, hogy századunkban már eddig is hatalmas arányú és jelentőségű társadalmi változásokra került sor. A …

A mai fiatalok egyre kevésbé hagyják, hogy az idősebbek, a szülők beleszóljanak házasságukba – holott ez régen természetes volt. Többnyire már a párválasztásnál is mellőzik a szülők segítségét, javaslatait, s csak szükség esetén szánják rá magukat arra, hogy együtt lakjanak a szülőkkel. Az önállósulási törekvés folytán egyre kevesebb a több …

A mai házasságban több a szerepfeszültség és szerepkonfliktus, mert mindkét félnek új, szokatlan szerepekkel kell boldogulnia (pl. a nőnek a hivatásbeli, a férfinak a háztartási és gyermekgondozási feladatokkal). A hagyományos hatalmi struktúra tarthatatlanná válik, új egyensúlyt kell kialakítani, ami nem megy viták és súrlódások nélkül. A megváltozott erőviszonyokat jelzi, hogy …