Nemcsak az ember, már az állatok agya is hihetetlen mérvű aktivitást mutat fel. A külső hatások – amint ezt N. A. Bernstejn megjegyezte – egyetlen élőlényt sem tartanak pórázon. Minden szervezet maga keresi azt, ami neki szükséges, szelektál, tanulmányozza a külvilágot. Nem passzívan követi a véletlen próbák és éppoly véletlen …
Érdekel a cikk folytatása? »
A tudat alkotó aktivitása megjelenik a produktív képzelőerő aktusaiban, a fantáziában, a kutató tevékenységben, amely eredeti vélekedések és hipotézisek kialakításának és ellenőrzésének útján, elméletek létrehozásán keresztül törekszik az igazság feltárására, továbbá a kognitív tartalmú elemek alkotó kombinációjában és új eszmék, eszmények kialakításában, a gyakorlati tevékenység s maguk a pszichikus folyamatok …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az idealizmus keretei közt a tudat alkotó aktivitásának problémája annak az előfeltevésnek a szellemében nyert kidolgozást, miszerint a szubjektum aktívan fogja fel a külső hatásokat abban az értelemben, hogy az érzéki tapasztalat „anyagát” saját tudata immanens normáinak megfelelően alakítja át. A tudat alkotó aktivitását az idealizmus abszolút önálló, anyagfeletti erővé …
Érdekel a cikk folytatása? »
A tudat minden eleme képvisel, reprezentál valamit. Az ember lelki világában a pszichikus elemek állandó átkombinálódása megy végbe, új és új pszichikus komplexusok alakulnak ki – egyesek a logika törvényei szerint, mások a produktív képzelőerő mind ez ideig kevéssé ismert normáinak megfelelően, vagy az intuíció és az érzések nem kevésbé …
Érdekel a cikk folytatása? »
A dialektikus materialista módszer összeegyeztethetetlen az ún. pszichológiai funkcionalizmus mechanisztikus elvével, amely az egymás mellé helyezett, önmagukba zárt és önálló funkciókként felfogott egyes pszichikus folyamatok (érzetek, észleletek, képzetek stb.) részletező vizsgálatában áll. A tudományos módszer kizárja az emberi pszichikumnak az abszolút elkülönült tudatformákként felfogott funkciók, képességek és tulajdonságok sokaságára való …
Érdekel a cikk folytatása? »
A tudat gondolkodási, érzelmi és akarati aktusaink örökkön változó folyamata, amelyben semmi nem marad meg szilárdan és változatlanul. Úgy tűnik, hogy minden egyes aktus egyedi és ismételhetetlen. S mégis ezekben az aktusokban van valami általános: az elemek kapcsolatának logikája, sőt bizonyos mértékben maguk az elemek is, amelyek törvényszerű viszonyokban állnak …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az asszociációs pszichológia arra törekedett, hogy a tudat egész épületét csupán asszociatív kapcsolatokkal összekötött képzetekből építse fel. Ám a tudat olyan elemei mint az érzetek, észleletek, gondolatok, érzelmek, akarat stb. nem kevésbé lényegesek, és valamennyien együtt alkotnak egy egészet. Az elszigeteltségükben vett elemek mint olyanok a tudományos elemzés eredményei. A …
Érdekel a cikk folytatása? »
A tudat fejlődése befutja az érzéki bizonyosság, az észlelő és képzetalkotó, az értelmi és ésszerű tudat fokait. A tudatnak mindezeket a formáit és szintjeit mintegy áthatja az érzelmek lángja és az akarat energiája. A tudat folyamat, mégpedig, míg csak az ember ébren van, ez a folyamat egyszerre visel folytonos s …
Érdekel a cikk folytatása? »
Mind a tudatosítás, mind a tudás, mind pedig a megismerés általános-emberi jelleget visel. Céljuk az objektív igazság. A tudat viszont ideológiai elemeket is tartalmaz, s éppen ezért az osztálytársadalomban osztályjellegű, azaz annak az osztálynak az alapvető érdekeit fejezi ki, amelyhez szubjektuma tartozik. Az ember konkrét-történeti életfeltételeitől függően a tudat különböző …
Érdekel a cikk folytatása? »
A tudatot nem elemezhetjük tárgyi vonatkozásán, a tárgyat pedig a tudathoz való viszonyán kívül: a világ számunkra csak a megismerő szubjektumnak való adottsága aspektusában létezik. A tudat a külső és a belső világra, önmagunkra vonatkozó tudás. A tudáson kívül nincs tudat sem. „A mód, ahogy a tudat van, és ahogy …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin