Az osztályharc éleződésének elmélete1937-ben meghirdette azt az elméletet, (amely jegyében különben már az 1930-as évek eleje óta politizált), hogy a szocializmus pozícióinak erősödésével az osztályharc nem csökken, hanem állandóan éleződik. Továbbá az ellenség – egyéb lehetősége nem lévén – befészkeli magát a kommunista pártba, ahol kártevő tevékenységét akár hosszú ideig …
Érdekel a cikk folytatása? »A Gulág-politika
Az elégedetlenség és a bírálat hangjait, a„túlzások” elleni figyelmeztetéseket – akár kommunistától, akár párton kívüli szakembertó] jöttek – jobb esetben „jobboldali elhajlásnak”, rosszabb esetben szabotázsnak, diverziónak bélyegezték. Az elégedetlenkedőket letartóztatták, börtönbe csukták és kényszermunkatáborokba vitték. 1939-ben csaknem két és fél millió ember élt a GULAG (Goszudarsztvennoje upravlenyije lagerej – Táborok …
Érdekel a cikk folytatása? »A Sztálini „nagy áttörés”
Ötéves tervek Bevezették a tervgazdálkodás utasításos rendszerét, amelyben a gazdaság minden részletkérdését központilag előírt tervszámokkal, rendelkezésekkel kívánták szabályozni. Az iparosítás erőforrásait a mezőgazdaságban megtermelt értékek átszivattyúzása és a fogyasztás alacsonyan tartása révén teremtették elő.1929-től megkezdődött a kisgazdaságok felszámolása, a mezőgazdasági nagyüzemek, a kolhozok (kollektív gazdaságok) erőszakos módszerekkel és rohamtempóban történő …
Érdekel a cikk folytatása? »A Sztálini diktatúra kiépülése
A Szovjetunióban a hadikommunizmustól a NEP-politikáig A húszas évek elején a szovjet kormány a polgárháborús hadikommunizmus gazdaságáról áttért az ún. „új gazdaságpolitika” (az orosz rövidítése NEP) gyakorlatára. Ennek lényege az volt, hogy a gazdaság legfontosabb posztjai (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat) állami tulajdonban maradtak, tere nyílt ugyanakkor a szabadpiacnak, az egyéni …
Érdekel a cikk folytatása? »Hogyan hat a tévé a gyermekekre?
Joshua Meyrowitz szociológus szerint a televízió elmossa a gyermek és felnőttkor határvonalát. Pár évtizeddel ezelőtt a gyerekek a legtöbb családban szinte semmit sem tudtak a felnőttek bizonytalanságairól, félelmeiről, szexuális tevékenységéről, a szülővé válás gondjairól, manapság viszont a felnőtteknek szóló televíziós műsorok görbe tükrén át úgyszólván belülről szemlélhetik a felnőttek világát. …
Érdekel a cikk folytatása? »Mindig harcban álltak egymással az emberek?
Bizonyos agresszióra való hajlam veleszületett emberi tulajdonság. Az első tudatosan megtervezett és megvalósított háború – azaz „jól kitervelt, közösen elkövetett lopás” – akkor törhetett ki, amikor létrejöttek az első földmíves-települések, és idegenek vetettek szemet a telepesek földjére és javaira. A háború indítékai nagyon változatosak. Az emberek hajlanak arra, hogy összetartsanak …
Érdekel a cikk folytatása? »Hogyan hat az agyra a zene?
A zene alkalmas az agy biokémiájának megváltoztatására – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem farmakológusa, dr. Avram Goldstein. Drámai, felkavaró hatású zene hallgatása nyomán megindulhat az agyban a kellemes érzéseket keltő endorfinok termelődése. Nem is olyan régen az emberek csak akkor hallgattak zenét, ha a család egy tagja leült a zongorához …
Érdekel a cikk folytatása? »Túlhaladottá válnak-e a mítoszok?
Thomas Berry író egy mitikus „történetet” elevenít fel, amely egykor jól kifejezte az életről alkotott elképzeléseinket. „A régi történet hosszú időn át becsülettel szolgált bennünket – formálta érzelmeinket, életcélt állított elénk, erőt adott tetteinkhez, szentesítette a szenvedést, irányt adott a nevelésnek… Ma már ez a régi történet nem működik. újat …
Érdekel a cikk folytatása? »A mítoszok és az elmebetegségek kapcsolata
Van-e összefüggés az ősi mítoszok és az elmebetegségek között? A mitikus hősök némelykor megoldhatatlannak tetsző problémákkal találják magukat szemben. Tragikus sorsuk az ókori görögök számára az ember esendőségét példázta, ezért balszerencséjük sorsszerinek tűnt fel. Freud szemében ezek a mítoszok azoknak a tudattalanban jelentkező konfliktusoknak élethű ábrázolásai, amelyekkel a gyermekeknek meg …
Érdekel a cikk folytatása? »A mítoszok titokzatossága
Mi a mítosz? Elterjedt szokás mítoszt emlegetni, amikor valamely téves hiedelemről van szó. A politikusok például szívesen dédelgetik nemzetük legyőzhetetlenségének mítoszát. A tudósok a régiek nap- és holdistenmítoszát állítják szembe a modern csillagászat megállapításaival. Mindez Platón és Arisztotelész felfogását tükrözi, akik a mitikus képzeletet a logikus gondolkodásnál alacsonyabb szintre helyezték. …
Érdekel a cikk folytatása? »