Az ókori görögség történelme művészeti szempontból négy szakaszra osztható. A homéroszi, az archaikus, a klasszikus és a hellenizmus korára. A homéroszi kor az i.e. II. évezred végétől az i.e. VIII. sz. végéig tartott. Ez idő alatt alakultak ki a görög kultúra alapjai, az istenekről szóló mondák rendszere, főníciai hatásra a …
Érdekel a cikk folytatása? »Az ókori görög építészet
Az ókori görögöknél a művészet tulajdonképpen egyszerű kézműves tevékenységnek számított. A klasszikus korban érte el ez irányú tevékenységük csúcspontját, és legismertebb alkotásaik is ebben az időszakban születtek. A görög poliszok gazdasági és politikai szempontból önálló, egymástól független városállamok voltak, összetartozásukat a közös nyelv, a vallás valamint ünnepi játékaik fejezte ki. …
Érdekel a cikk folytatása? »Róma alapítása
Livius, a híres történetíró szerint az Örök Város számára az Istenek által kiszemelt hely minden szempontból tökéletes: egészséges a föld, és a víz közelsége (folyó és a tenger egyaránt) védelmet biztosít a település számára. A hagyomány úgy tartja, hogy az alapításra időszámításunk előtt 754/753-ban került sor. Ezt Terentius Varro szemléletére …
Érdekel a cikk folytatása? »Rabszolgának lenni az ókori Rómában
A rabszolgatartás kultúrája mélyen a történelemben gyökerezik. Az ókori Rómában is tartottak rabszolgákat. Miként? A rabszolgák sajátos társadalmi réteget képeztek, és nem is volt egységes. A házi rabszolgák lenézték a földeken dolgozó sorstársaikat, a Rómában születetteket pedig megvetették azokat, akiket barbár vidékről hurcoltak be szolgának. Voltak az uralkodó személyéhez köthető, …
Érdekel a cikk folytatása? »Hatti , a vas országa
A Kr.e. 2. évezred elején érkeztek Kis-Ázsiába a hettiták, akik később egy erős birodalom központjává tették ezt a vidéket. Ők voltak az első, indo-európai nyelvet beszélő nép, így az ő távoli rokonainak számítanak a legtöbb európai népek (angolok, németek, olaszok, oroszok, lengyelek, és a többi…). A hettiták írását és nyelvét …
Érdekel a cikk folytatása? »Az ókori Görögország hitvilága
A sokistenhívő (politeista) görög vallás istenei nem egyszerre, s nem is egy helyen alakultak ki. A bevándorló akháj pásztorok istene volt Zeusz, a villámokat szóró későbbi főisten, s az itt élő földművelő pelaszgok termékenységistene lehetett Gaia. Vettek át isteneket Kis-Ázsiából, mint Kronoszt, vagy Apollónt. A totemizmus maradványai is fellelhetőek, hiszen …
Érdekel a cikk folytatása? »