Kezdőlap / Tag Archives: pszichológia (page 2)

Tag Archives: pszichológia

A mániás-depresszív pszichózis

A mániás-depresszív pszichózis, mely újabban valamilyen okból ritkábbá válik, míg a szkizofrénia gyakoribbá (vagy legalábbis gyakrabban fedezik fel). A mániás-depresszív pszichózist azért nevezik így, mert váltakozva jelennek meg a mániás és a depressziós szakaszok (hiperaktivitás, diadalmámor, illetve lehangoltság). Ritkábban előfordul az is, hogy csak depresszió vagy csak mániás rohamok váltják …

Érdekel a cikk folytatása? »

A beszámíthatatlanság

A pszichózis általában beszámíthatatlanságot is jelent. A beszámíthatatlanság jogi és nem orvosi vagy pszichológiai terminus: azt jelenti, hogy a beteg nem képes önálló életvitelre, azaz rászorul mások gondoskodására, sőt orvosi felügyeletre is. De nem minden pszichotikus beszámíthatatlan. Az a hölgy például, aki egy fizikai tanszék titkárnője volt és állítása szerint …

Érdekel a cikk folytatása? »

Karrierépítés

Az ember egyik alapvető igénye önmagával szemben, hogy produkáljon, karriert csináljon, elérjen valamit (a „karrierbe” beleértve a házasságot és a családalapítást is), egyszóval, hogy valamivé váljék saját maga és mások szemében. A pszichés egészség és a kiegyensúlyozott kedély szempontjából alapvető az önbizalom és a hozzáértés érzése, tehát bizonyos fokú pozitív …

Érdekel a cikk folytatása? »

Viselkedészavarok

A viselkedés kutatója természetesen olyan problémákkal is foglalkozik, mint a viselkedészavarok vagy a gyermeki viselkedés fejlődésbeli elmaradása. Ugyanakkor ez a rész megadja a választ arra, miért szükséges az Olvasónak az akadémikus pszichológiával töltenie idejét, mielőtt másokon kezdene segíteni. A motiváció, a tanulás, a percepció és hasonlók mind iskolás, akadémikus témák, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szublimáció bevezetése

Etetés, pelenkázás közben beszéljenek tehát a babához, játsszanak vele, adjanak neki egy játékot, amelynek figyeli a mozgását (három hónapos koráig), megpróbálja elkapni (négy hónaposan). Szereti a puha és könnyű tárgyakat, a csörgőket, a színes ruhadarabokat, a színes karikákat, amelyek nem jeIentenek számára veszélyt. Ahogy ezt teszik a gyerekkel, elkezdik bevezetni …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az agresszió ellenpólusa a kommunikáció

A síró babának „hiányérzete” van, új, ismeretlen bajt érez. Ne áltassuk magunkat tehát azzal, hogy „csak fejleszti a tüdejét”, ahogy olyan gyakran hallani! Nagyon jól tudjuk, hogy a tüdeje tökéletesen működik, és a kellő időben kifejlődött! Ne szórakozzanak azzal az első életévben, hogy a hatalmukat gyakorolják a csecsemőn, aki ettől …

Érdekel a cikk folytatása? »

A primer nárcizmus kialakulása

A csecsemő az élet első pillanatától kezdve erőszakos, minden erejét mozgósítva kiabál (hosszú ideig ez az egyetlen kommunikációs eszköze), ha valami nem tetszik neki. Az anyaméhben minden tökéletes volt: a környezet homeosztázisa, a méhfal rugalmassága, folyamatos táplálékellátás; a magzat sem szenved hiányt – aztán hirtelen mindettől megfosztják, a hiánnyal szembesül. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A csecsemő és az erőszak

A szülő az első igazságszolgáltatási fórum: a gyermek vagy elítélt lesz, vagy ártatlan aszerint, hogy szülei miként viszonyulnak hozzá. A szülőt jellemző narcisztikus index nagyon erősen befolyásolja a gyermek pszichikumát: jóllehet a szülők tudatosan vigyáznak a gyermek jóllétére, úgy tűnik, közülük sokan mégsem képesek a gyermeküket a maga, tőlük különböző …

Érdekel a cikk folytatása? »

Velünk születik az agresszió

A pszichoanalitika azt vallja, hogy minden erőszak a gyerekkorból származik, a felnőtt folyamatosan elégtételt kér azért az igazságtalanságért vagy szadizmusért, ami gyerekkorában érte, vagy amiről azt véli, hogy érte. Ha egy „rosszul szeretett” betegem a haragjáról beszél, hallom a frusztrált és elnyomott gyermek hangját, aki szeretett volna mindent összetörni, de …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az erőszak mindenképpen jelen van?

Igen, az erőszak mindig jelen van bennünk; erőtartalék, ami harcba lendít halálos veszély esetén. Ha tiltjuk, a lelkünk legmélyén bújik meg, ha viszont gyakorta élünk vele, a másokkal való kapcsolat egyik módjává válik. Igazából soha nem tűnik el, ezt erősíti meg Lavoisier ismert axiómája: Semmi sem vész el, semmi sem …

Érdekel a cikk folytatása? »