Tag Archives: teológia

Minden szubjektív élményben van objektív tartalom, amely ezt az élményt meghatározza. Az érzések, tartalmuk objektivitásától függően lehetnek ésszerűek avagy ésszerűtlenek. A racionális érzés élmények és viszonyulások formájában helyesen tükrözi vissza az objektív értékeket. Az irracionális érzés általában inadekvát viszonyulást jelent a dolgokhoz. A tudat magasabb szintjein a visszatükrözött tárgyakhoz való …

Az érzések bonyolult dinamikus rendszert alkotnak, amely változó elemek sokaságából áll. Amikor például szerelmes az ember, gyengédséget, félelmet, izgalmat, haragot, bánatot, örömet stb. él át. Az érzések mindig tárgyilag orientáltak, azaz meghatározott tárgyak, tárgyi területek, tevékenység-szférák köré szerveződnek. Az ember különösen érzékeny az olyan jelenségek irányában, amelyek vagy különösen értékesek, …

Az érzésekben a tárgyak nem képmások alakjában, nem fogalmilag, nem önmagukban véve tükröződnek vissza, hanem az emberhez, a társadalomhoz, ezek szükségleteihez, érdekeihez és eszményeihez való viszonyukban. Ha például az ember nevet azon, ami nevetséges, ezzel egy meghatározott viszonyt fejez ki hozzá. De a nevetségeset lehet tisztán értelmileg is elemezni, anélkül …

Az érzések alkotják az ember legintimebb szellemi birtokát. Minden érzelem mélyen személyes jellegű. Az embereket nemcsak az különbözteti meg egymástól, amit éreznek, hanem az is, ahogy érzéseiket megnyilvánítják. Azokat, akiket erős emocionalitás, általában kifinomult érzésvilág jellemez, „emocionális típusú” embereknek nevezzük. Az erős érzelmi élmények pszichoszomatikus tünetekben is megnyilvánulhatnak – fejfájásban, …

A tudat magvát alkotó tudást az érzelmi élmények, célirányos beállítottságok, szándékok és érdekek bonyolult szövedéke hatja át és borítja be. Az ember megismeri a világot, hatást gyakorol rá, és tapasztalja ennek visszahatását – mindezt azonban nem a logikai automata hideg egykedvűségével, hanem a megelégedettség, a gyűlölet vagy együttérzés, a lelkesültség …

Okos – ez annyit jelent, mint jól gondolkodó. A gondolkodás folyamat, az okosság viszont képesség. Okos és bölcs az, aki képes arra, hogy bonyolult, zavaros és homályos helyzetekben tájékozódjék és föltalálja magát. Nem hiába szimbolizálja Minervának a homályban repülő baglya a bölcsességet, az okosság legmagasabb fokát. Ostobának pedig azt az …

Marx volt az első, aki valóban mélyen definiálta az észt, amikor úgy jellemezte, mint azt „az egyetemes liberalitást, amely minden dologhoz úgy viszonylik, ahogy azt annak lényegi jellege megköveteli. Egészen a legutóbbi időkig a marxista filozófiai és pszichológiai irodalom nem fordított külön figyelmet az értelem és ész fogalmainak elemzésére. E …

Az ésszerű élet abban áll, hogy „a személy elfeledje magát a nemben, hogy életét az egész életére tegye fel, és feláldozza magát érette…” Hegel szerint az értelem munkájának az a lényege, hogy az egész jellegű tárgyakat alkotórészeikre bontja fel. Ebben az aktusban nyilvánul meg az értelem alapvető hatalma, képessége arra, …

A XVIII. század francia materialistái az értelmet csak negatív oldaláról vizsgálták, mint olyan tevékenységet, amely az önfenntartásra irányul és csupán személyes, az emberiségre nem kiterjedő előnyöket biztosít. Holbach például úgy határozta meg, mint a tapasztalat és elmélkedés segítségével kialakítandó készséget arra, hogy megkülönböztessük a hasznosat a károstól. Az értelemből hiányzik …

A személyiség gondolkodó tudatát az intellektuális tevékenység módja szerint két alapvető típusra osztjuk: az értelemre és az észre. Hérakleitosz volt az első gondolkodó, aki megsejtette a gondolkodás jellegének ezt a tipológiai különbözőségét, amikor rámutatott arra, hogy meghatározott, kevésbé tökéletes, korlátolt módon gondolkodva, az ember nem ér fel az általánosig. A …