Kezdőlap / Önismeret / A szerelem és a tudat

A szerelem és a tudat

Az érzések bonyolult dinamikus rendszert alkotnak, amely változó elemek sokaságából áll. Amikor például
szerelmes az ember, gyengédséget, félelmet, izgalmat, haragot, bánatot, örömet stb. él át. Az érzések mindig tárgyilag orientáltak, azaz meghatározott tárgyak, tárgyi területek, tevékenység-szférák köré szerveződnek. Az ember különösen érzékeny az olyan jelenségek irányában, amelyek vagy különösen értékesek, vagy különösen veszélyesek a számára.
Alkalmazható-e az érzésekre az igazság kritériuma? Lehetnek-e érzéseink a valósággal adekvátak, avagy sem? Már Platón beszélt a kellemesség és a fájdalom élményeinek objektív alapjáról, amelyet a szervezet harmóniájának és diszharmóniájának jelenségeiben vélt megtalálni. Descartes szerint az érzésekre ható tárgyak nem tárgyi különbségeik következtében ébresztenek bennünk különböző szenvedélyeket, hanem számunkra való jelentőségüktől függően. Ez a jelentőség pedig – szerinte – csupán abban áll, hogy a szenvedélyek arra késztetik a lelket, kívánja azokat a dolgokat, amelyeknek hasznosságát a természet sugallja, és állhatatosan megmaradjon ebben a kívánságában. A szeretet és a gyűlölet például Descartes szerint a tudás válfajai, amelyek igazak lehetnek, amennyiben a dolog, amelyet a szeretet szeretni késztet, valóban jó, illetve ha a gyűlöletet ébresztő tárgyak valóban rosszak. Ismeretes, hogy az érzések ingerkeltői nem egyértelműek : egy és ugyanazon ember szeretet, gyűlölet, sőt megvetés tárgyává is válhat nemcsak különböző, hanem egy és ugyanazon egyén számára is különböző időpontokban és állapotokban.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …

Hozzászólás