Tag Archives: tolerANCIA

A mai fiatalok egyre kevésbé hagyják, hogy az idősebbek, a szülők beleszóljanak házasságukba – holott ez régen természetes volt. Többnyire már a párválasztásnál is mellőzik a szülők segítségét, javaslatait, s csak szükség esetén szánják rá magukat arra, hogy együtt lakjanak a szülőkkel. Az önállósulási törekvés folytán egyre kevesebb a több …

A mai házasságban több a szerepfeszültség és szerepkonfliktus, mert mindkét félnek új, szokatlan szerepekkel kell boldogulnia (pl. a nőnek a hivatásbeli, a férfinak a háztartási és gyermekgondozási feladatokkal). A hagyományos hatalmi struktúra tarthatatlanná válik, új egyensúlyt kell kialakítani, ami nem megy viták és súrlódások nélkül. A megváltozott erőviszonyokat jelzi, hogy …

A válságelmélet szószólói mindenekelőtt a válások számának állandó emelkedésével érvelnek. Napjainkban valóban megdöbbentően sok a válás, különösen, ha – mondjuk – a század eleji statisztikához viszonyítjuk. Hazánkban például 26-szorosára emelkedett a válások száma a századforduló óta; különösen gyors volt az emelkedés a legutóbbi 2-3 évtizedben. De hasonlóan gyors ütemben emelkedett …

A mai magyar házasságokat sokféle szempontból lehet csoportosítani, típusokba sorolni. Az egyik lehetséges szempont a származás és a társadalmi helyzet szerinti kategorizálás: megkülönböztethetünk munkás-, paraszt- és értelmiségi házasságokat, továbbá ezek kombinációit, vagyis származás szerinti vegyes házasságokat (pl. munkás-értelmiségi). Az utóbbi évtizedek nagy társadalmi mobilitása, az egyének társadalmi helyzetének nagyarányú megváltozása …

Hazánkban a klasszikus polgári házasság meglehetősen ritka volt; a polgári fejlődés viszonylag késői és ellentmondásos jellege miatt csak egy szűk rétegre korlátozódott. Annál elterjedtebb volt viszont – egészen a legutóbbi évtizedekig – a félig feudális, félig kispolgári parasztházasság, amely a zárt falusi közösségek évszázados hagyományait őrizte. Fő jellemvonásaiban a parasztházasság …

A polgári és a proletár házasság ellentéte főleg két tényezőből adódik: a tőkéhez és a munkához való ellentétes viszonyból. A munkások házassága nem a magántulajdonon alapul, ezért nem vagy legalábbis sokkal kevésbé érvényesül benne a magántulajdonra épülő polgári monogámia fő jellemzője: a férj kiváltságos helyzete és a feleség elnyomása, kiszolgáltatottsága. …

A polgárságnak voltak bizonyos érdemei a házasságnak a középkori-feudális megkötöttségektől való felszabadítása terén. Házassági eszményei feltétlenül haladást jelentettek a hűbéri elképzelésekhez és gyakorlathoz képest. A polgári házasságideál a kölcsönös szerelmen és szabad választáson alapuló monogámia, melyben a férj a családfő és eltartó, a feleség pedig gyermekeket szül és nevel. Kölcsönös …

A patriarchális monogámia jellegéből következik, hogy a férj saját, kizárólagos tulajdonának tartja a feleségét, s szigorúan megköveteli tőle a szexuális hűséget. Nemcsak a magántulajdonnal és a törvényes, vér szerinti örökösök biztosításának igényével függött ez össze, hanem valahogyan még az egyistenhittel is: ahogyan a vallás megkövetelte mindenkitől az egy istenhez való …

A polgári házasságban a nők szüzen mentek férjhez. Tapasztalatlanságuk miatt az első együttlét után a legtöbb nő „megutálta” a férfi nemet. Ez vezethetett oda, hogy a nők csak akkor voltak hajlandók lefeküdni párjukkal, ha valamit kaptak cserébe. Az effajta házaséletnek határozottan prostitúciójellege van, éspedig több okból. Az egyik – és …

A hagyományos, polgári eszmény szerint az úrilánynak szüzen illett az oltár elé járulnia a házasságkötéskor, s erénynek számított, ha szűzies lelkületét később is megtartotta. S valóban: neveltetése folytán a polgárlány a házaséletet többnyire kötelességnek, a gyermekáldás kellemetlen velejárójának érezte vagy éppenséggel undorodott tőle. Ebben persze része volt annak is, hogy …