Tag Archives: tolerANCIA

A múlt század második felében, az ún. viktoriánus korszakban mind nyilvánvalóbbá váltak a polgári házasság ellentmondásai és torzulásai; ezzel párhuzamosan egyre erősödött ennek az intézménynek a bírálata, különösen a marxizmussal egyesült munkásmozgalomban és a nőmozgalomban. Az utóbbinak jeles képviselője volt a századforduló körül a svéd Ellen Key, akinek A szerelemről …

Schopenhauer (1823-ban), a nagy német filozófus, aki sajátos tervet dolgozott ki a házasság megreformálására. Abból kiindulva, hogy a monogámia úgyis csak látszólagos, hiszen mindig szükség volt ágyasokra vagy prostituáltakra, egy szabályozott és nyílt poligámia bevezetését javasolja. Elképzelése szerint, mivel egy fiatal nőnek egy férfi nem elég, két férfival kellene házasságra …

A mai problémákat előidéző változások első jelei valamikor a reneszánsz idején tűntek fel; nem sokkal később hangzanak el az első kritikai megjegyzések a házasság intézményéről. Montaigne, a 16. századi francia aforizma-író szerint a házasság olyan vásár, melynek csak bejárata szabad, és rendszerint más célok végett köttetik. Ebben az időben kezdődik …

Ahogyan a házasságkötés az egyén életének legfontosabb eseményei közé tartozik, úgy a válás is, csak éppen negatív előjellel. Semmi sem bizonyítja azonban, hogy a válásnak feltétlenül károsan kell hatnia az egyénre. Előfordulnak kulturált, valóban közös megegyezésen alapuló válások, amelyek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Lehet, hogy csak a felkészületlenség az oka a …

Bár a válás ma már nem szégyen, a társas környezet mégis nagyon vegyesen és sokszor rosszallóan reagál rá. Különösen az elvált nőre tekintenek még ma is sokan úgy, mintha erkölcsileg kisiklott vagy éppen „mindenki prédája” lenne. A züllés veszélye – éppen a fentebb jellemzett lelkiállapot miatt valóban nagyobb az elváltaknál. …

A házasság mai válságáról alkotott kép hiányos lenne, ha nem vetnénk egy pillantást a válások következményeire. Hiszen, ha a házasságok jelentős része (hosszabb távlatban minden harmadik-negyedik házasság) válással végződik, akkor a házasság megítélése szempontjából sem lehetnek közömbösek a válás kihatásai az egyénre és a társadalomra. A válás nemcsak két ember …

Érdekes, hogy még a szabad idő felhasználása is válságok forrása lehet a házasságban. Régen nem okozott ez ilyen problémát, egyrészt, mert kevés volt, másrészt megvolt a hagyományosan rögzített rendje. Ma viszont a munkaidő-csökkentés folytán növekszik a szabad idő mennyisége, eltöltésére sok új lehetőség és szokás alakul ki. Ugyanakkor a nők …

Korunkban már csak azért is könnyebben megbomolhat a házastársi összhang, mint régen, mivel a mai ember – a társadalmi viszonyok fejlettségének megfelelően – bonyolultabb egyéniségű, dinamikusabb, igényei sokrétűbbek és változóbbak. A szerelem ugyan átmenetileg elfedi vagy áthidalja az egyéni különbségeket, de elmúltával azok ismét kiütköznek. Ez sok házastársat váratlanul ér, …

A hagyományos házasságra nem volt jellemző, hogy már a kezdetén megvolt, illetve kialakult a szexuális összhang, sőt-a nő frigiditása és a férfi ügyetlensége, nemtörődömsége miatt – gyakran később sem jött létre. Minthogy pedig ebbe mindkét fél beletörődött, illetve a szexuáltabu folytán~ sohasem tette szóvá, a házaséletnek ez a területe valahogy …

A szerelemkultusz és a házasság összekapcsolása nyomán széles körben elterjedt az a nézet is, hogy egyrészt a szerelem elmúltával a házasság elveszti létjogosultságát, másrészt egy új szerelem esetén feltétlenül el kell válni és új házasságot kell kötni. Ezek a nézetek ma is komoly tényezői a házasság válságának, a válási hajlam …